KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hullagyáros

Benke Attila

Accident Man – angol, 2018. Rendezte: Jesse V. Johnson. Szereplők: Scott Adkins, Ashley Greene, Amy Johnston. Forgalmazó: Sony. 101 perc.

 

A méltatlan módon elfeledett Blast of Silence-től vagy Melville klasszikusától, A szamurájtól a Léon, a profin és a Kill Billeken át az Atomszőkéig és a Vörös verébig a profi gyilkosokat bemutató filmek hősei minduntalan szembesülnek a megbízás és érzelmeik konfliktusával. A brit akciósztár és harcművész Scott Adkins (Vitathatatlan-széria) legújabb filmjében, a Hullagyárosban is megolvad a forgatókönyvet jegyző Adkins által eljátszott profi jégszíve megbízóinak nem túl nagy örömére. Bár az amerikai Jesse V. Johnson (Ököljog, A csomag) rendezte akciófilm újdonságokat nem hoz a műfajba, de faék egyszerűségű sztorija vizuális megvalósítása miatt igen szórakoztató.

A Hullagyáros bérgyilkosfilm Pat Mills és Tony Skinner Accident Man című képregényklasszikusát dolgozza fel, melynek hőse, Mike Fallon specialitásai a balesetnek álcázott gyilkosságok. Mike a Big Ray nevű mestere által vezetett szervezet tagjaként sebészeti pontossággal kivitelezi busás pénzzel jutalmazott merényleteit, profizmusának titkát pedig már a nyitójelenetben is a néző szájába rágják: egyik áldozatát sem tekinti embernek, legfeljebb trófeáknak, szelfik látványos díszletének. Ezért Adkins figurája akár a Blast of Silence főszereplőjét idéző nihilista antihőssé is válhatna, azonban egy nap megölik a jó ideje már leszbikus kapcsolatban élő egykori kedvesét, aki a férfi gyermekét hordozta szíve alatt. Mike nem hiszi el, hogy a tettesek egyszerű huligánok voltak, összeesküvést sejt, ezért megszegi a bérgyilkosok fő szabályát, és érzelmi alapon bosszúhadjáratot indít. A szálak pedig olyan emberekhez vezetnek, akikkel még a hűvös profi sem szeretett volna soha konfrontálódni.

A Hullagyáros legnagyobb erényei értelemszerűen akciójelenetei. Jesse V. Johnson szerencsére hozzáértő módon használja a vágóollót, és teret enged a Scott Adkins által nagy szakértelemmel kivitelezett csonttörő ökölharcoknak, melyeket jó érzékkel szórtak szét a cselekményben, így az utolsó nagyjelenetig hatásosak maradnak. Adkins és a szintén harcművész Amy Johnston karaktereinek végső párbaja pedig egyenesen pazar, katartikus bosszújelenetről lévén szó a vérrel sem fukarkodtak az alkotók. Emellett a sablonos fordulatokkal teletűzdelt bosszútörténetet Mike narrációja és a Guy Ritchie-t idéző klipesztétika mellett az a flashback-jelenetsor is feldobja, melyben megismerjük a főhős múltját, ahogy zöldfülű tinédzserből Big Ray közreműködésével a balesetnek álcázott gyilkosságok mesterévé válik. Így a Hullagyáros nyugodt szívvel ajánlott azoknak, akik a John Wickeken vagy a kortárs brit akciófilmeken (Kereszttűz) jól szórakoztak, és egy nem annyira képregényes, mégis jó képregényadaptációt szeretnének látni.

Extrák: Werkfilm, audiokommentár Scott Adkinsszel és Stu Smallal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 64-65. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13626