|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1980/február
|
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!
• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta
|
 |
|
 |
|
|
|
|
Mozi24 óra a haláligRoboz Gábor
24 Hours to Live –
dél-afrikai–hongkongi, 2017. Rendezte: Brian Smrz. Írta: Zach Dean, Jim McClain
és Ron Mita. Kép: Ben Nott. Zene: Tyler Bates. Szereplők: Ethan Hawke (Travis
Conrad), Rutger Hauer (Frank), Paul Anderson (Jim Morrow), Nathalie Boltt (Helen).
Gyártó: Thunder Road Pictures. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 93 perc.
Ethan
Hawke gályázik már annyi ideje Hollywood környékén, hogy ötvenhez közeledve
kijárjon neki egy vagány akciószerep, és a műfajkalandor a Versenyfutás az idővel fércműve után idén újabb próbát tett. A
rendezés feladatát az egyik stúdiófilmes trendhez igazodva az a Brian Smrz
kapta meg, aki három évtizeden át dolgozott kaszkadőrként, és a 2009-es Hős kerestetik után ő is kapott még egy
esélyt. Közös filmjüket sok mindennel lehet vádolni, de azzal nem, hogy címe
zsákbamacskát árul: a 24 óra a halálig
főhőse egy ex-bérgyilkos, akit egykori társa rábeszél egy utolsó utáni munkára,
a férfi azonban lelkiismereti okokból (hiába interpolos a célpont, ha egyszer
anya is) felrúgja a tervet, és kis híján bele is hal. Ezután olyan lesz a
napja, mint Jack Bauernek fénykorában: nem csak megmentőként, hanem
bosszúállóként is teljesítenie kell, és a testébe injekciózott vegyületek csak
huszonnégy óráig tartják életben.
Bár a Cranket idéző alapötlet és a rendező
múltja (meg a Bourne-sorozat ihlette
zene) a műfaj ismerőinek nyaktörő mutatványokat és túlpörgetett cselekményt
ígér, a film épp az ellenkező stratégiát választja. A volt munkaadója ellen
forduló hős hadjárata a követhetőre vágott akcióktól a szinte végig hihető
fordulatokon át a mérsékelt erőszakig manapság szokatlannak számít, a ritkán
látott dél-afrikai közeg szintén üdítő, és ugyan kibontakozni nincs lehetősége,
Hawke rutinból hozza a kiégett keményfiú figuráját. Legalább annyira nehéz
haragudni a filmre, mint fél évvel a megtekintés után emlékezni rá: Liam Neeson
és Keanu Reeves adrenalinbombái mellett ilyen visszafogott iparos munkával nem
lehet akciósztárt csinálni.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 4 átlag: 5 |
 |
|
|
|
