KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szabadulószoba

Kránicz Bence

Escape Room – amerikai, 2017. Rendezte: Will Wernick. Írta: Noah Dorsey. Kép: Jason Goodell. Zene: Jeremy Miles Ferguson. Szereplők: Evan Williams (Tyler), Annabelle Stephenson (Natasha), Elisabeth Hower (Christen), Dan J. Johnson (Anderson). Gyártó: Escape Productions. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 86 perc.

 

Négyfős baráti társaság választ magának jópofa esti programot: egy szabadulószobába fizetnek be, ahonnan egy óra alatt kell kijutniuk. Ám csakhamar kiderül, hogy nem ők játszanak, hanem valaki más játszik velük, és az életük a tét... Nem, ez nem is a Szabadulószoba című, 2017-es, kisköltségvetésű amerikai horror története, hanem a Szabadulószoba című, 2017-es, kisköltségvetésű amerikai horroré. A Szabadulószobával ellentétben a Szabadulószobában egy hatfős baráti társaság választ magának jópofa esti programot: egy szabadulószobába fizetnek be, ahonnan egy óra alatt kell kijutniuk. Ám csakhamar kiderül, hogy nem ők játszanak, hanem valaki más játszik velük, és az életük a tét.

Nem először fordul elő a filmtörténetben, hogy különböző alkotóknak egyszerre pont ugyanaz jut eszébe, a közelmúltból gondolhatunk például a Truman Show és az Ed TV párosára vagy Truman Capote-duplaéletrajzra. A két friss Szabadulószoba esete ezeknél egyszerre enyhébb és súlyosabb: enyhébb, mert az utóbbi években népszerűvé vált csapdaszobás logikai játékok témája valósággal kínálja magát zárt szobás krimihez vagy horrorhoz; és súlyosabb, mert a két film kínosan hasonlít egymásra. Többek között abban is, hogy jóformán ugyanannyira érdektelenek. Az itthon bemutatott variáció a Fűrész-típusú kamaraborzalmakat vegyíti a „mennyire ismered szeretteidet valójában?” kérdését boncolgató, melodrámai utakon tapogatózó történetsémával, amelyet nemrég a Magyarországon váratlan sikert aratott olasz film, a Teljesen idegenek is elővezetett. Kérdés tehát van, de válaszok nincsenek, a két tematika találkozásából nem futotta többre egy átgondolatlan és összecsapott, látványosan olcsó horrornál. Talán inkább a másik Szabadulószobával érdemes próbát tenni, abban legalább feltűnik Sean Young.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13520