|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziFloridai álomVarró Attila
The Florida Project –
amerikai, 2017. Rendezte és írta: Sean Baker. Kép: Alexis Zabe. Zene: Lorne
Balfe. Szereplők: Brooklynn Prince (Moonee), Bria Vinaite (Halley), Willem
Dafoe (Hicks), Valerie Cotto (Jancey). Gyártó: June Pictures. Forgalmazó: ADS
Service. Feliratos. 109 perc.
Míg első hullámuk idején
a neorealizmusok különösen vonzódtak a szegény sorsú lurkókhoz a De Sica-filmektől
(Fiúk a rács mögött, Biciklitolvajok),
a mexikói Elhagyottakon át az
Apu-trilógiáig, a kortárs amerikai rögvaló-drámák szívesebben helyeznek fókuszukba
fruskákat, ezzel is hatványozva a peremlét kiszolgáltatottságát és kíméletlenségét,
legyen szó túlsúlyos fekete gimnazistáról (Precious),
tini országúti nomádról (American Honey)
vagy hurrikánsújtott hatévesről (A messzi
dél vadjai). A marginális Amerika elhivatott low-budget krónikását jelentő Sean Baker két férfihősű
gettó-odüsszeia után (Take Out, Prince of
Broadway) ugyancsak gender-nézőpontot váltott, kameráját a női szexmunkások
többszörösen kizsákmányolt életére irányítva. A Starlet pótanyára találó pornósztárocskája és a Tangerine transzvesztita prostipárosa
után az idei kettős portré tárgyai az orlandói Disneyworld árnyékában strichelő
leányanya és hétéves csemetéje – a családi kapcsolat felszíne alatt azonban holmi
tanulságos fejlődéstörténet helyett inkább két kiskorú öribarinő lazán epizodikus
meséje pereg, akik egyformán védtelenül, felelőtlenül és öntörvényű életörömmel
próbálják átvészelni a nyomor napi traumáit.
Baker ezúttal is minden
ítélkezéstől mentesen kezeli hőseit, noha nem csupán életművében, de a
közelmúlt amerikai művészfilm-termésében sem akad példa a Floridai álom infantilis anyafigurájánál ellenszenvesebb nőalakra. Korábbi
brutál-dokumentarista stílusánál árnyaltabb, rugalmasabb formanyelve és a
választott szereplőkhöz precízen igazodó nézőpontok segítségével az író-rendező
stabilan és lenyűgöző hitelességgel tartja szerzői pozícióját (egészen a mesebeli
utolsó kocsizásig) – sem túl közel, sem túl távol, végig a szentimentalizálás
Szküllája és a kritika Kharübdisze között. Mintha éppen ezt a direktori hozzáállást
testesítené meg az – életmű első hollywoodi sztárja által alakított –
motelvezető (Baker mindig sajátgyűjtésű amatőrökkel dolgozik), aki botcsinálta
problémamegoldóként és érzékeny rezonőrként követi a partvonalról a hanyatló Magic
Castle sokszínű lakóinak életét: hol megvédi szeretett különceit a külvilág
támadásaitól és saját főnökétől, hol a háttérből támogatja-terelgeti őket, hol pedig
korlátait, tehetetlenségét beismerve maga is vereséget szenved velük.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1 átlag: 9 |
|
|
|
|