|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDTagadásKovács Patrik
Denial – amerikai-brit, 2016. Rendezte: Mick Jackson. Szereplők: Rachel Weisz, Timothy Spall, Tom Wilkinson. Forgalmazó: Bontonfilm. 109 perc. Jóllehet ma már számos országban
bűncselekménynek minősül a holokauszttagadás, még mindig sokan azonosulnak e
kártékony szemléletmóddal. A zsidó népirtás tényét megkérdőjelező kutatók egyik
legismertebbje, a brit David Irving a kilencvenes években perbe fogta az
amerikai historikust, Deborah Lipstadt-ot, amiért az egyik könyvében
antiszemitizmussal és történethamisítással vádolta meg őt. Kétszeresen fonák
helyzet állt elő: egy fajgyűlölő, Hitler-szimpatizáns kókler akart revánsot
venni vélt sérelmeiért, ráadásul – a brit jogrend sajátosságából fakadóan – az
alperesre, illetve annak ügyvédeire hárult a teher, hogy bizonyítsák igazukat.
Mick Jackson legújabb rendezése a nagy port kavart ügy eseményeit beszéli el.
Az
alapanyag ezüsttálcán kínálta egy pazar bírósági dráma lehetőségét, a Tagadás azonban sajnos éppoly
fantáziátlan, mint a címe. Jackson rendkívül szűkre szabja a játékidőt, ami
széttöredezi a ritmust: a nyitány és a tárgyalótermi összecsapások
előkészületeit felvázoló szekvenciák túl sok mozzanatot sűrítenek egybe, a
jelenetek kurták és hanyagul felépítettek, a cselekmény hosszú bakugrásokkal
halad előre. Szerencsére a rendező félúton racionalizálja a tempót, és a
feszültség, mely mindaddig csak pislákolt, végre beizzik, amint Lipstadt
(Rachel Weisz) a vádlottak padjára lép. A bírósági szócsaták izgalmasak ugyan
(ráadásul teljes egészében a valódi per jegyzőkönyve alapján íródtak), ám a két
főhős sosem ütközteti egymással érveit, személyes konfliktusuk elsikkad, így
pedig az ügy kissé tétnélkülinek tetszik.
Érződik,
hogy Jackson másfél évtizede nem készített mozifilmet: Lipstadt morális
vívódását közhelyekbe csomagolja, a szinte már dokumentarista hitelességet néha
papírízű dialógok ellenpontozzák, és a képi megvalósítás is az alkotó
televíziós múltját idézi. Üdvözlendő viszont, hogy a Tagadás a holokauszt-túlélők nézőpontját is megjeleníti, továbbá,
hogy az egyik jelenet eredeti auschwitz-i helyszíneken forgott. Weisz és az
Irvinget alakító Timothy Spall egyaránt remekelnek, ám Tom Wilkinson még őket
is árnyékba borítja a veterán ügyvéd, Richard Rampton színpompás karakterének
bőrében. A Tagadás azonban így is a
beváltatlan ígéretek filmje. Kár érte: ha szerencsésebb csillagzat alatt
születik, az Aki szelet vet kortárs
párdarabját ünnepelhetnénk benne.
Extrák:
werkfilm.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|