|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziAtomszőkeHerpai Gergely
Atomic Blonde – amerikai,
2017. Rendezte: David Leitch. Írta: Anthony Johnston képregényéből Kurt
Johnstad. Kép: Jonathan Sela. Zene: Tyler Bates. Szereplők: Charlize Theron
(Broughton), James McAvoy (Percival), Sofia Boutella (Delphine), Bill Skarsgard
(Merkel), Sam Hargrave (Gascoine). Gyártó: 87Eleven / Closed on Mondays.
Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált.
115 perc.
Charlize Theron kőkemény
kémfilmje, a részben Budapesten forgatott Atomszőke
fényében még a legbrutálisabb Daniel Craig-féle James Bond-filmek is Hamupipőkének
számítanak. Miközben hősnője, Lorraine Broughton kifinomultságban és
eleganciában még Bondot is lepipálja, sokkal keményebb akciójelenetekben vesz
részt – ami nem meglepő, tekintve, hogy David Leitch, a John Wick társrendezője állt be a kamerák mögé. Leitch mindjárt a
film legelején egyértelműen értésünkre hozza, hogy milyen filmre számíthatunk:
egy ‘89-es archív felvételt láthatunk, amelyben Ronald Reagan elnök a berlini
fal előtt éppen az azóta híressé vált beszédét mondja fel, amelyet megszakít
egy nagy, neonzöld betűkkel írt felirat: „ez nem az a történet.” Alternatív
történelemről lenne szó? Korántsem, pusztán arról, hogy a berlini fal története
mindössze a háttere ennek a kémtörténetbe oltott, ízig-vérig akciófilmnek – a
szó konkrét értelmében is, mivel bőven folyik vér a filmben: Charlize Theront
sem kímélik benne és ő sem irgalmaz ellenfeleinek.
Talán a film egyetlen
hiányossága a The Coldest City című
Anthony Johnston-képregényből eléggé nagy vonalakban adaptált történet (brit
ügynöknő vadászik Berlinben egy orosz kettős ügynökre és egy létfontosságú
ügynöklistára), amely az írók legnagyobb igyekezete ellenére sem marad több
mint egyfajta váz, amely a hajmeresztő akciójeleneteket összeköti. Bár nem
olyan vázlatos, mint a John Wick faék
egyszerűségű története, fordulatok, árulások bőven akadnak benne, de Broughton
meséje már ismerős a kémfilmekben ezerszer felhasznált motívumokból. Az Atomszőke bátor, vad, brutális és
gyakran logikátlan, Charlize Theron azonban mégis igazi „killer queen” benne: a
műfaj rajongóinak mindenképpen ajánlott.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2 átlag: 6.5 |
|
|
|
|