|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziVad észak – Mese az ezer tó országábólRoboz Gábor
Järven Tarina – finn,
2016. Rendezte: Kim Saarniluoto és Marko Röhr. Írta: Marko Röhr és Antti Turi.
Kép: Teemu Liakka. Zene: Panu Aaltio. Gyártó: Matila Röhr Productions (MRP).
Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált.
75 perc.
Azóta, hogy James
Benning több mint két órás kísérleti filmet készített tizenhárom tóról, végképp
egyértelmű, hogy állóvizekkel is meg lehet tölteni egy egészestés
természetfilmet, különösen, ha azt a 190000 tó hazájaként ismert Finnországban
forgatják. Kim Saarniluoto az ország ősi erdőiről készített, öt évvel ezelőtti
produkciója után a veterán producer Marko Röhr közreműködésével tavaly pontosan
erre vállalkozott, és a végeredményt látva érezhetően az egész családot be
akarta csalogatni a moziba.
Valószínűleg csak egy
különösen fakezű operatőr megbízásával sikerült volna elérni, hogy a Vad Észak – Mese az ezer tó országából
ne fessen lehengerlően, a légi és víz alatti felvételeket egyaránt felvonultató
film, amelynek játékos-érzelmes zenei aláfestése időnként már túlságosan is
melengeti a szívet, a narráció nélküli percekben is könnyen lekötheti az erre
fogékonyakat. A szűk hetvenöt perces film a tavak zárt ökoszisztémáját járja
körül az évszakok változása során, elsősorban az állatok mindennapi életére koncentrálva,
a vidrák, csukák, hódok és a többiek rövid epizódjain túl ugyanakkor arra is
kitér, milyen szerephez jutnak egyes fajok a finn mitológiában, valamint a
különböző vízistenek és őrangyalok tevékenysége sem maradhat ki. A
Finnországban kiugró sikert aratott film állóvizekben jóval szegényebb
országokban is hamar megtalálhatja a közönségét, tényleg csak azt nehéz mire
vélni, hogy a készítők miért nem szenteltek több időt a víz örök körforgásán
alapuló világ bemutatásának, ha egyszer érezhetően beleszerettek a témába.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2 átlag: 7.5 |
|
|
|
|