KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vad észak – Mese az ezer tó országából

Roboz Gábor

Järven Tarina – finn, 2016. Rendezte: Kim Saarniluoto és Marko Röhr. Írta: Marko Röhr és Antti Turi. Kép: Teemu Liakka. Zene: Panu Aaltio. Gyártó: Matila Röhr Productions (MRP). Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált. 75 perc.

 

Azóta, hogy James Benning több mint két órás kísérleti filmet készített tizenhárom tóról, végképp egyértelmű, hogy állóvizekkel is meg lehet tölteni egy egészestés természetfilmet, különösen, ha azt a 190000 tó hazájaként ismert Finnországban forgatják. Kim Saarniluoto az ország ősi erdőiről készített, öt évvel ezelőtti produkciója után a veterán producer Marko Röhr közreműködésével tavaly pontosan erre vállalkozott, és a végeredményt látva érezhetően az egész családot be akarta csalogatni a moziba.

Valószínűleg csak egy különösen fakezű operatőr megbízásával sikerült volna elérni, hogy a Vad Észak – Mese az ezer tó országából ne fessen lehengerlően, a légi és víz alatti felvételeket egyaránt felvonultató film, amelynek játékos-érzelmes zenei aláfestése időnként már túlságosan is melengeti a szívet, a narráció nélküli percekben is könnyen lekötheti az erre fogékonyakat. A szűk hetvenöt perces film a tavak zárt ökoszisztémáját járja körül az évszakok változása során, elsősorban az állatok mindennapi életére koncentrálva, a vidrák, csukák, hódok és a többiek rövid epizódjain túl ugyanakkor arra is kitér, milyen szerephez jutnak egyes fajok a finn mitológiában, valamint a különböző vízistenek és őrangyalok tevékenysége sem maradhat ki. A Finnországban kiugró sikert aratott film állóvizekben jóval szegényebb országokban is hamar megtalálhatja a közönségét, tényleg csak azt nehéz mire vélni, hogy a készítők miért nem szenteltek több időt a víz örök körforgásán alapuló világ bemutatásának, ha egyszer érezhetően beleszerettek a témába.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13249