KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Power Rangers

Kránicz Bence

Power Rangers – amerikai-kanadai, 2017. Rendezte: Dean Israelite. Írta: Matt Sazama története alapján John Gatins. Kép: Matthew J. Lloyd. Szereplők: Becky G. (Trini),Ludi Lin (Zack), Dacre Montgomery (Jason), Naomi Scott (Kimberly), RJ Cyler (Billy). Gyártó:  LionsgateSaban Brands. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 124 perc.

 

A japán popkultúra igazán a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján tört be Nyugatra, egyként inspirálva játékgyárakat, filmstúdiókat és szépírókat. Bár az „inspiráció” kissé finomkodó kifejezés az ekkor induló Power Rangers tévésorozat és az 1975-től futó Himitsu Sentai Gorenger viszonyára, pontosabb volna szolgai másolatról beszélni. Az amerikai verzióból nem is lett soha fősodorbeli siker, az ütemesen érkező nagyjátékfilmek és szériák megmaradtak a videótékák alsó polcain és a Fox Kids matinésávjában.

A friss rebootot a szuperhősműfaj népszerűsége magyarázza, ennek megfelelően civil diákok és szuperharcosok között is nagyobbak a különbségek: nem népszerű alfahímek és szupernőstények (a ’95-ös filmben egyenesen extrémsportolók) válnak bolygónk védelmezőivé, hanem a Nulladik óra tinisémáiba illeszkedő, maguk módján egyformán kitaszított iskolások. Évezredek és fényévek távolából érkező természetfeletti képességeiket is vonakodva állítják a jó ügy szolgálatába, sőt szuperharcossá csak a játékidő utolsó harmadában válnak. Igazi feladatuk a rangerré váláshoz szükséges egymásra hangolódás, színes átalakulásuk az igaz barátság jutalma és metaforája lesz.

Ahhoz, hogy e szép gondolatból jó film születhessen, nem ártott volna kicsit is érdekessé tenni a hősök személyiségét vagy viszonyaik alakulását, ám ettől messze vagyunk. Mind a fiatalok, mind a földönkívüli hatalmasságok végtelenül lapos és vértelen figurák, Elizabeth Banks főgonoszához képest az egykori Atomcsapat lilaképű, nyálkás Ivan Ooze-a Darth Vader kaliberű ellenféllé magasztosul. Nem hittük volna, hogy eljön ez a perc, de most érdemes leporolni a kilencvenes évekbeli Power Rangers-kazettákat, és működő videót keresni hozzájuk a pincében – szórakoztatóbb foglalatosság, mint az új változat megtekintése.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13201