|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziHalál SzarajevóbanNagy V. Gergő
Smrt u Sarajevu – francia-boszniai, 2016. Rendezte: Danis Tanovic. Írta:
Bernard-Henri Lévy és Danis Tanovic. Kép: Erol Zubcevic. Zene: Mirza Tahirovic.
Szereplők: Snezana Markovic (Lamija), Izudin Bajrovic (Omer), Vedrana Seksan
(Vedrana), Muhamed Hadzovic (Gavrilo). Gyártó: Margo Cinema / SCCA. Forgalmazó:
Cirko Film Kft. Feliratos. 85 perc.
Szakajtónyi
olyan szállodát ismer a filmtörténet, amely egy konfliktusoktól szabdalt
társadalom modelljét kínálja elénk – a Grand
Hoteltől egészen A Grand Budapest Hotelig. Ehhez a veretes
társasághoz csatlakozik most az Oscar-díjas Danis Tanović (Senkiföldje, Epizód egy
vasgyűjtő életéből) legújabb filmjének központi helyszíne, a szarajevói
Hotel Európa, amelynek kommunista patinát sugárzó, trágyabarna folyosóin és
zöldes-nyálkás alagsorában Bosznia-Hercegovina legszorítóbb társadalmi
problémái (sőt: Délkelet-Európa fajsúlyos nyűgei) bontakoznak ki.
A
cselekmény ugyanis Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának 100-dik évfordulóján
játszódik, amikor felettébb illusztris EU-delegáció érkezik a hotelbe, miközben
a konyhán és a mosodában az elmaradt fizetés miatt hőzöngő munkások éppen
sztrájkolni készülnek. A Halál
Szarajevóban négy különböző beosztású szállodai alkalmazott (az igazgató, a
recepciós, a konyhás és a biztonsági őr) sorsát követi ezen a végzetes napon,
méghozzá többnyire egy higanymozgású steadycam-mel, amely néhol már-már Iñárritut vagy Paul Thomas Andersont
idézően bonyolult hosszú snittekben táncolja körül a szereplőket – mindezt
pedig egy heves politikai és világnézeti szópárbaj ellenpontozza a hotel
tetején egy bosnyák nő és egy szerb férfi között. Tanović markáns hangú allegóriája hervasztó képet rajzol hazája
társadalmáról, amelyet állítása szerint az együttérzés hiánya és a
kizsákmányolás logikája ural – de az üres szónoklatát gyakorló francia
meghívott figurájával a nyugati értelmiségnek is keserűen beint. Kevés kortárs
filmnek sikerült ennyire világosan közvetíteni a Balkán ellentmondásait,
ugyanakkor a Halál Szarajevóban talán
túlságosan is publicisztikus és tézisszerű ahhoz, hogy drámaként is igazán
hatásos lehessen.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 6 átlag: 5 |
|
|
|
|