|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziJason Bourne Huber Zoltán
Jason
Bourne – amerikai-brit, 2016. Rendezte: Paul Greengrass. Írta: Christopher
Rouse és Paul Greengrass. Kép: Barry Ackroyd. Zene: David Buckley és John
Powell. Szereplők: Matt Damon (Bourne), Alicia Vikander (Lee), Tommy Lee Jones
(Dewey), Riz Ahmed (Aaron), Julia Stiles (Nicky). Gyártó: Universal Pictures /
Kennedy-Marshall Company. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 124 perc.
A
hivatásos szuperügynökök, katonás testépítők és képzett harcművészek után a
szomszéd srác lett a kettőezres évek ikonikus akcióhőse. Bourne a skizoid
közhangulat, a mindenkit potenciális áldozattá és elkövetővé degradáló
terrorizmus terméke, a hétköznapiság álarcától szabadulni próbáló, identitását
kereső figura a néző nevében zúzta arcon az egyéniséget felzabáló hatalmat.
Matt Damon, a normcore hollywoodi helytartója eszményi választás volt a
szerepre, míg a trilógia középső és befejező felvonását rendező Paul Greengrass
végig földközelben tartotta az eseményeket. Az agymosott férfi belső és külső
küzdelmét, a múlt szövevényes rejtélyét a mindennapi környezetre hangolt,
lendületes és realisztikus összecsapások ellenpontozták. A képlet maximálisan
bevált, a közönség és kritikusok ódákat zengtek, úgy tűnik, örök visszatérésre
kárhoztatva Jason Bourne alakját. A franchise bűvöletében élő üzletembereket
nem hatotta meg sem a harmadik rész végére elért dramaturgiai végpont, sem a
Damon/Greengrass páros merev elzárkózása. Előbb nélkülük próbálkoztak a
vonatkozó univerzum bővítésével, majd végül őket is meggyőzték, lenne értelme
tovább bonyolítani a kémmesét.
Egy
természetes nyugvópontjára jutott történetet azonban nem egyszerű újra mozgásba
lendíteni. Bourne múltjába újabb titkot csempészni legalább olyan mesterkélt
húzás, mint ráküldeni egy újabb gonosz CIA-igazgatót. Hiába bukkan fel a
Facebook fiktív megfelelője és hangzik el Snowden neve többször, releváns
folytatás helyett felmelegített konfliktusokat és alulírt karaktereket kapunk.
A főhősben vibráló kettősségek és a hitelesség illúziói nélkül Bourne nem
sokban különbözik a Tom Cruise megformálta rendcsinálóktól. A rutin ellenben
üzembiztosan működik, a filmet Greengrass akciójelenetei és Damon jelenléte
emelik ki a tisztes iparosmunkák mezőnyéből.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 7 átlag: 7.14 |
|
|
|
|