|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziA messzi északParádi Orsolya
Tout en haut du monde – francia-dán, 2015. Rendezte: Rémi Chaye. Írta:
Claire Paoletti, Patricia Valeix és Fabrice de Costil. Zene: Jonathan Morali.
Gyártó: Maybe Movies / Sacrebeleu Productions / France 3. Forgalmazó: Cirko
Film Kft. Szinkronizált. 81 perc.
Az elsőfilmes francia
rendező, Rémi Chayé nevét korábban olyan
animációs produkciók stáblistáján láthattuk, mint az Oscar-jelölt Kells titka, vagy A festmény. Első önálló filmje dacol a napjainkban divatos hiperrealista
stílussal, melyben minden kis szőrszál külön életet él a főhős buksi fején.
Ehelyett elnagyolt, nagy foltokkal, impresszionista stílusban festi fel
világát, az északi sarkkörre komponált pasztellszínekkel, de a francia BD-kre
jellemző, erőteljes vizualitással. Filmje szépségét is ez adja: meghökkentően
és jólesően sok üres teret kapunk a fantázia játszóteréül.
Az Annecy
Filmfesztiválon közönségdíjat, Tokióban nagydíjat nyert animációs film
története 1882-ben kezdődik, a cári Szentpéterváron, ahol az elsőbálozó Szása
akaratlanul keresztbe tesz apja karrierjének, amikor ellentmond a bál
vendégeként meghívott hercegnek. A törékeny, 16 éves arisztokrata lány maga is
kutató szeretne lenni, és nem hiszi el, hogy hőn szeretett nagyapja, Olukin, a
híres felfedező odaveszett utolsó expedícióján. Álmait követve egy havas
hajnalon megszökik otthonából, és megcélozza az Északi-sarkot. Ám hogy odáig
eljusson, nem kevés akadályt kell legyőznie vízen, jégen és földön. A történet
fókuszában nemcsak Szása karaterfejlődése áll, fontosabb környezetére gyakorolt
hatása, az, hogy miként bontja le az előítéleteket maga körül. A patyolatkezű
kislány akaratereje segítségével bebizonyítja, hogy komolyan kell venni, a
kikötői kocsmában éppúgy, mint a zord tengeri hajó legénysége között. Az A messzi észak kellemes filmzenével
megtámogatott, pompás atmoszfériájú családi rajzfilm, melynek ott a helye a
fontos kortárs gyerekanimációk között.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 9 átlag: 6.11 |
|
|
|
|