KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A 657-es járat

Pápai Zsolt

Bus 657 (aka Heist) – amerikai, 2015. Rendezte: Scott Mann. Szereplők: Jeffrey Dean Morgan, Morris Chestnut, Gina Carano. Forgalmazó: ADS Service. 93 perc.

 

A pályája elején álló brit direktor, az eddig csak két nagyjátékfilmet rendezett Scott Mann izgalmas B-mozija egy alkalmi geng által elkövetett rablásról mesél, okosan konvertálva a kilencvenes évek sláger akcióthrillere, a Féktelenül leleményeit. A 657-es járat nem értéktelen vacak, számos szimpatikus eleme van, mint például a különböző szálakat ügyesen összesodró, flashbackekből és flashforwardokból álló időfelbontásos elbeszélés az első harmadában; az egyszerűségükkel is hatásos, néhol aforizmaszerűen tömör dialógusok; a színes karakterek, akiknek a cselekedeteit markáns háttértörténetükkel is igyekeznek dramaturgiailag aládúcolni a forgatókönyv írói. Kivált izgalmas, ahogy Jeffrey Dean Morgan „jó-rosszembere” megidézi az überklasszikus Magas Sierra Roy Earle-jét, minden idők legfinomabb lelkű bűnözőjét, de nem csak Morgan alakítása erős, hanem a többi gengsztert játszó Morris Chestnuté vagy Dave Bautistáé is, valamint természetesen a szuperfőnököt adó De Niróé, akit ugyan sokan kritizálnak, hogy lelke – jobbik – felét eladta a B-filmnek, de inkább csináljon ilyeneket, mint hogy odasimuljon a trendekhez, és, mondjuk, szuperhősös marhaságokban szerepeljen. De Niro, mint mindig, most is végig jó, a jelenet, amelyben a – filmbeli – lányával látható, pedig egyenesen briliáns.

Sajnos a forgatókönyv írói hiába dolgozták ki aprólékosan a figurákat, ha hibákat követtek el a szerkezetépítésben. Egyes konfliktusok kiagyaltnak, mások elkentnek tűnnek: a rákbeteg kislányt orvosai ki akarják dobni a klinikáról, ha záros határidőn belül nem érkezik meg a gondozásához szükséges pénz; a kegyetlen véglények által őrzött kaszinó-pénzmosoda széfjéhez bárki lezserül odasétálhat, stb. Ha ezeknek a papírízű konfliktusokat sikerült volna hihetőbbé tenni, lényegesen jobb végeredmény születik.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12692