|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziHolnapoliszSepsi László
Tommorrowland – amerikai, 2015. Rendezte: Brad Bird. Írta: Damon Lindelof, Jeff Jensen és Brad Bird. Kép: Claudio Miranda. Zene: Michael Giacchino. Szereplők: Britt Robertson (Casey), George Clooney (Walker), Hugh Laurie (Nix), Kathryn Hahn (Ursula). Gyártó: Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 123 perc.
Saját tematikus vidámparkjainak
megfilmesítései közül a Disney eddig csupán a Karib tenger kalózai-franchise-zal ért el vitathatatlan sikert, az
Eddie Murphy-vel megtámogatott Elátkozott
kastély vagy a nótás kedvű barnamedvékre építő A házimaci gyorsabban buktak a radar alá, mint egy elszabadult
hullámvasút. A Holnapolisz ugyan nem
árasztja magából az önkizsákmányoló alibifilmek alsópolcos műanyagbukéját, de a
benne rejlő invenciók ellenére sem képes épkézláb keretsztorit gyúrni a Tomorrowland nevű látványpark köré.
Az optimista jövőkép emlékműveként szolgáló
retrofuturisztikus városban Brad Bird (Szuper
haver, Hihetetlen család) sikerrel örökíti tovább a vidámparkok és a
spielbergi blockbusterek imperatívuszát („ne gondolkozz, ámulj”), csak éppen a
pőre spektákulum ellenáll a narratívának. Az elkerekedett gyerekszemekben
gazdag nyitány városnézése után Bird mozija csupán villanásnyi képekkel bűvöli
nézőjét (és az jövővilágba röpített hősnőjét), de sem az A Boszorkány-hegy szüzséjét recikláló elnyújtott odaút, sem a
kiábrándító visszatérés nem ismétli meg az expozíció katarzisát. Ahogyan
szembehelyezkedik a jelenkori látványfilmekben eluralkodott apokaliptikus
képzelettel, úgy sodródik szükségképpen – a Bird munkáiban eddig jó érzékkel
elkerült – giccs felé, a Transformers
és Bosszúállók városrombolásainak
ellenében kiteljesedő utópia is csak néhány pillanatra enged teret a valóban
szárnyaló fantáziának (lásd az Eiffel-toronyból kilőtt rakétát). Amellett, hogy
a Holnapolisz egy robotkislány
alakján keresztül megpendít valamit a gyermeki nosztalgia perverzitásából,
zilált cselekményvezetésével és az Őrtorony
címlapgrafikáit idéző zárójelenetével épp azt illusztrálja: kreatív szempontból
a repetitív pusztulásképekkel szemben az álnaiv hurráoptimizmus sem
alternatíva.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 101 átlag: 5.71 |
|
|
|
|