|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziShirley – A valóság látomásaiLichter Péter
Shirley: Visions of Reality – osztrák, 2013. Rendezte és írta: Gustav Deutsch. Kép: Jerzy Palacz. Zene: Christian Fennesz. Szereplők: Stephanie Cumming, Christoph Bach, Florentín Groll, Elfriede Irrall. Gyártó: KGP. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 92 perc.
Az osztrák film leginkább Haneke és Seidl
révén él a köztudatban, pedig a hatvanas évek óta a marginális filmkultúra, az
avantgárd egyik fellegvárának is tekinthető. Az elsők között Peter Kubelka és
Kurt Kren robbant be a kísérleti filmes diskurzusokba, a nyolcvanas évek óta
pedig Peter Tscherkassky, Martin Arnold és Valie Export révén került az osztrák
avantgárd a világ élvonalába.
Ebbe a sorba illeszthető
Gustav Deutsch életműve is, aki egészen mostanáig leginkább talált nyersanyagból
készített látványos experimentális filmeket, amik a műfajra jellemző
önreflektív játékossággal meditáltak a mozgókép történetén. A Shirley – a hatvanéves művész első
játékfilmje –, érdekes módon alig illeszthető be a korábbi avantgárd filmes
életműbe, vagy egyáltalán a kísérleti film megszokott kereteibe.
A Shirley nem más, mint tizenhárom Edward Hopper festmény
megfilmesítése, pontosabban „életre keltése”. A festő különböző korszakaiból
kiválasztott emblematikus képeket egy központi karakter, a címadó színésznő
köti össze, az ő életének különböző szakaszaiba pillanthatunk bele. A személyes
élettörténet hátterében pedig végig ott húzódnak az USA történelmének huszadik
századi fordulópontjai, a gazdasági válságtól a McCarthy-éra elfojtottságáig.
Az amerikai festészet
huszadik századi klasszikusa a harmincas évektől a hatvanas évekig nyúló
pályáján, a korabeli izmusokba nehezen beilleszthető módon, titokzatos
hangulatú tájképekkel, utcákat és hotelszobákat ábrázoló festményekkel mesélt a
korhangulatról, a városi emberek magányáról. Képei magukon viselik a korszak
filmjeinek stílusjegyeit, kiüresítő kompozíciói pedig olyan rendezőkre volt
hatással, mint Jarmusch vagy Wenders. Deutsch filmje egy-egy képet úgy kelt
életre, hogy a festmények rajzos textúrája megmarad, a képbe komponált
színészek és tárgyak valahogy egybeolvadnak a festett részekkel. E különös
technika révén egy nehezen megragadható álomszerű hangulat telepedik a filmre,
ami a statikussága, a megszokott filmszerűség hiányának ellenére is izgalmas
marad.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 202 átlag: 5.55 |
|
|
|
|