|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziBehálózvaHuber Zoltán
Closed Circuit – brit, 2013. Rendezte: John Crowley. Írta: Steven Knight. Kép: Adriano Goldman. zene: Joby Talbot. Szereplők: Eric Bana (Martin), Rebecca Hall (Claudia), Ciarán Hinds (Devlin), Julia Stiles (Joanna), Riz Ahmed (Nazrul). Gyártó: Focus Features / Working Title Films. Forgalmazó:JIL Kft. Szinkronizált. 96 perc.
A megvilágító erejű leleplezések és a
szimpla üldözési mánia között rendkívül vékony a határvonal. Az arctalan
hatalom túlkapásairól fantáziáló összeesküvés-elméletek apró igazságmagokból és
reális problémákból növekednek, ám a legtöbb esetben messze elrugaszkodnak a
valóság és a józan ész törvényszerűségeitől. Az angol Behálózva a terrorizmus elleni harc és a jogállamiság kényszerű
súrlódásait, a nemzetbiztonsági szervek piszkos üzelmeit szeretné feltárni,
néhány unalomig ismert, erősen hatásvadász klisé felemlegetésénél mégsem jut
sokkal távolabb.
Két fajsúlyos drámával
és egy komplex krimivel a háta mögött John Crowley könnyed rutinnal teremt
tetszetősen hideg atmoszférát, a cselekményt is szépen szövögeti, az ambiciózus
forgatókönyv azonban számos sebből vérzik. Londonban bomba robban, a elkövetőt
elfogják, ám a védelmére kirendelt két ügyvéd a nyomozás során sötét titkokra
bukkan. A mindenható, céljai érdekében bármire hajlandó szervezet számunkra
érthetetlen okból már csak akkor tör a gyanúsított életére és kezdi üldözni
hőseinket, mikor feltárták a bizonyítékokat és összerakták az ijesztő képet.
A kormányzat a
biztonságunkra hivatkozva nyirbálja alkotmányos jogainkat, ami ellen a
demokrácia sem jelent többé védelmet. A film e kijelentése ma már kissé
közhelyesnek számít, az alaptétel bizonyítása mégis kimondottan érdekes
lehetne. Az alkotók sajnos adósok maradnak a hatalmi mechanizmusok
bemutatásával, a dramaturgiai következetlenségek és logikai bakugrások
automatikusan hiteltelenítik a felsorakoztatott érveket. A kiszámítható
fordulatok, az unalmas figurák, illetve a védők közé erőltetett szerelmi szál
ráadásul a szórakozásunkat is megakadályozza. Egy jó konspirációs thriller a
rendszer hibáit tárja fel, egy elhibázott darab csak önmagáról rántja le a
leplet. A Behálózva ez utóbbiak közé
tartozik.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 436 átlag: 5.29 |
|
|
|
|