|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziCsapdaKránicz Bence
Snitch – amerikai, 2013. Rendezte: Ric Roman Waugh. Írta: Justin Haythe. Kép: Dana Gonzales. Zene: Antonio Pinto. Szereplők: Dwayne Johnson (Matthews), Barry Pepper (Cooper), Jon Bernthal (James), Susan Sarandon (Joanne). Gyártó: Summit Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált 112 perc.
Az exploitation film álrealista stratégiája, a „veled is
megtörténhet” üzenete ma is kiindulópontját képezheti az alsó-hollywoodi
tucatfilmek közül kitűnni igyekvő kisköltségvetésű produkcióknak. A Csapdának sem érdemes elhinni, hogy
valós események ihlették, legfeljebb annyiban, hogy a kezdő drogfutárokat
tényleg megkérdezik a rendőrök, hogy ismernek-e nagyobb halakat – minden egyéb
Ric Roman Waugh képzeletének szüleménye.
A kaszkadőrből lett író-rendező már előző munkájában, Az elítéltben is az egyetlen rossz
döntés miatt romba dőlő kisemberi egzisztencia kérdéseit feszegette – most a
Dwayne Johnson által alakított fuvarozó mentené a fiát a börtönből azzal, hogy
komolyabb dílereket buktat le. Aki arra számít, hogy hősünk puszta ököllel tör
utat a kokainszállítmányokig, az csalódni fog: test test elleni harc helyett
Johnson a céges kamiont veti be avatárként. Az országutak ódivatú behemótjának
sofőrülésében a Nagy Amerikai Apa a Die
Hard 5. után újfent kénytelen megmenteni éretlen fiúgyermekét, bizonyságát
adva, hogy a konzervatív hollywoodi recept életképesebb az új technológiát
használó ifjoncok (lásd a Skype-on lebeszélt drogügyletet) függetlenedési
kísérleteinél. A jogszabályokra és a gazdasági válságra való hivatkozások
sokkal rosszabbul állnak a filmnek, mint a Konvojt
idéző kamionos romantika, a bikanyakú Johnson színészi jelenléte viszont
meglepő módon az előbbieknek is képes hitelt adni, sziklaszilárd pontjaként
Waugh csekély invencióval, de biztos kézzel levezényelt thrillerének.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 621 átlag: 5.61 |
|
|
|
|