KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csapda

Kránicz Bence

Snitch – amerikai, 2013. Rendezte: Ric Roman Waugh. Írta: Justin Haythe. Kép: Dana Gonzales. Zene: Antonio Pinto. Szereplők: Dwayne Johnson (Matthews), Barry Pepper (Cooper), Jon Bernthal (James), Susan Sarandon (Joanne). Gyártó: Summit Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált 112 perc.

Az exploitation film álrealista stratégiája, a „veled is megtörténhet” üzenete ma is kiindulópontját képezheti az alsó-hollywoodi tucatfilmek közül kitűnni igyekvő kisköltségvetésű produkcióknak. A Csapdának sem érdemes elhinni, hogy valós események ihlették, legfeljebb annyiban, hogy a kezdő drogfutárokat tényleg megkérdezik a rendőrök, hogy ismernek-e nagyobb halakat – minden egyéb Ric Roman Waugh képzeletének szüleménye.

A kaszkadőrből lett író-rendező már előző munkájában, Az elítéltben is az egyetlen rossz döntés miatt romba dőlő kisemberi egzisztencia kérdéseit feszegette – most a Dwayne Johnson által alakított fuvarozó mentené a fiát a börtönből azzal, hogy komolyabb dílereket buktat le. Aki arra számít, hogy hősünk puszta ököllel tör utat a kokainszállítmányokig, az csalódni fog: test test elleni harc helyett Johnson a céges kamiont veti be avatárként. Az országutak ódivatú behemótjának sofőrülésében a Nagy Amerikai Apa a Die Hard 5. után újfent kénytelen megmenteni éretlen fiúgyermekét, bizonyságát adva, hogy a konzervatív hollywoodi recept életképesebb az új technológiát használó ifjoncok (lásd a Skype-on lebeszélt drogügyletet) függetlenedési kísérleteinél. A jogszabályokra és a gazdasági válságra való hivatkozások sokkal rosszabbul állnak a filmnek, mint a Konvojt idéző kamionos romantika, a bikanyakú Johnson színészi jelenléte viszont meglepő módon az előbbieknek is képes hitelt adni, sziklaszilárd pontjaként Waugh csekély invencióval, de biztos kézzel levezényelt thrillerének.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11420