KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1980/február

• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

Szökevényvonat

Pápai Zsolt

Runaway Train – amerikai, 1985. Rendezte: Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij. Szereplők: Jon Voight, Eric Roberts, Rebecca De Mornay. Forgalmazó: Fantasy Film. 104 perc.

Hogyan festhet az a film, amelyet a hatvanas évek szovjet újhullámának jeles rendezője Akira Kurosawa ötletéből John Boorman Gyilkos túrájának a főszereplőjével készít az Egyesült Államokban? A Szökevényvonat a nyolcvanas évek amerikai filmjének egyik különlegessége, az európai modernizmus remekeit megalkotó (Az első tanító; Aszja Kljacsina története) Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij hollywoodi karrierjének csúcsdarabja. Az teszi kiváltképpen érdekessé, hogy a direktornak sikerült a szigorú műfaji keretek között rétegzett figurákat alkotnia és nagy ívű gondolatokat megfogalmaznia, igaz, ennek megvolt az ára: a szereplőkkel való nézői azonosulás megteremtése – mely a tömegfilmben mindig kiemelten fontos – nem ment zökkenők nélkül, és végeredményben ellentmondásos lett.

Az alaszkai hómezőkön masinisztáját vesztett vonat száguld, rajta két überveszélyes, szökevény életfogytossal. A szerelvény egy vegyi üzem felé tart, és csak a két köztörvényes képes megállítani, ráadásul a bűnözőknek a helikopterrel üldözésükre induló, kegyetlen börtönparancsnokkal is meg kell küzdeniük. Koncsalovszkij veretes akcióthrillert épít az ellentmondásos alaphelyzetre, olyanformán, hogy a hősábrázolásban – talán Kurosawa inspirációjára – európai kultúrtörténeti modelleket is felhasznál: a Jon Voight által alakított centrális figura egyszerre rokona III. Richárd királynak (Shakespeare drámája egyébiránt a film végi inzertben konkrétan is megidéztetik) és Goethe „örökké rosszra törő, s jót művelő” Mephistójának.

A Szökevényvonat mindezzel együtt nem egy átintellektualizált film, „tiszta” akcióthrillerként is működik: kiváló ritmusú, látványos szekvenciákkal teli és fordulatos cselekményű mozi. Szomorú, hogy Koncsalovszkijnak később már nem sikerült hasonló produkciókkal előrukkolnia Hollywoodban.

Extrák: Csak előzetes és filmográfiák.