|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDLockout – A titok nyitjaGéczi Zoltán
Lockout – francia, 2011. Rendezte: James Mather, Stephen St. Leger. Szereplők: Guy Pearce, Maggia Grace, Peter Stormare. Forgalmazó: MediaPro. 91 perc. Luc Besson szemérmetlenül újrahasznosította a Menekülés New Yorkból alapkonfliktusát, hozzácsapott egy derekas adag, klasszikus kultfilmekből elcsent jelenetet, szerződtetett egy eszményi főszereplőt (Guy Pearce), majd dolgát bevégezve elengedte a produkciót. Korai volt hátradőlni, mert a feltétlen bizalommal felruházott, a hollywoodi profik ligájába átigazolni kívánó James Mather–Stephen St. Leger rendezőpáros sajnálatos módon nem tudott felnőni az egyébiránt szörnyen szórakoztató és élvezetes feladathoz. A Lockout – A titok nyitja az explicit lenyúlások mellett is könnyen lehetett volna egy laza és menő, politikailag abszolút inkorrekt darab, a nyolcvanas évek akciófilmjeinek elbájolóan erőszakos parafrázisa, de a szerkezeti problémákkal küszködő forgatókönyv, a szörnyen gyatra vágás és a markáns rendezői koncepció hiánya miatt csak egy gyenge produkcióra futotta. Guy Pearce abszurd módon flegma badass-karaktere megpróbálja egybetartani a cselekményt, de a válogatott rosszarcokból álló ellenlábasok siralmasan unalmas figurák, a női főszereplő minden karizmát nélkülözően átlagos figura, a 95 perces játékidőt pedig nem tudták kellően izgalmas fordulatokkal tagolni az írók.
Simán összejöhetett volna egy nagyon szerethető film, ha a producer keményebb kézzel és élénkebb figyelemmel igazgatta volna a munkát, így azonban csak annyit lehet bizton megállapítani, hogy a Lockout kudarca az érthetetlenül nagyvonalú és oktalanul magabiztos Luc Besson kudarca, amit csakis Guy Pearce vagánysága emel ki az érdektelen filmek sorából.
Extrák: semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 949 átlag: 5.65 |
|
|
|
|