KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1980/február

• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

A teljes csoda

Alföldi Nóra

The Wonder of it All – amerikai, 2007. Rendezte: Jeffrey Roth. Szereplők: Buzz Aldrin, Alan Bean, Gene Cernan. Forgalmazó: ADS Service. 82 perc.

A hatvanas éveknél zűrösebb korszakot kevéssé lehet találni az Egyesült Államok történetében, ám a politikai merényletek, diáklázadások, Vietnam és minden hóbelevanc közepette pár hérosz és az amerikai öntudat egészen a Holdig repült – lekörözve ezzel a nagy hidegháborús ellenfelet, a Szovjetuniót, annak a harmincas évek óta futó űrprogramját, Lajka kutyát és Jurij Gagarint.

Az Apollo 11 1969-ben landolt Neil Armstronggal és társaival a földhöz legközelebb lévő égitesten, ahol 1972-ig tizenkét asztronauta taposta a szürke port. Kevés ember van e földkerekségen, aki ne ismerné a Holdraszállás kulturális és tudományos centrifugális erejét, épp ezért tűnhet kissé fantáziátlannak Jeffrey Roth rendező témaválasztása. Mi több, az anyag, gyakorta szájbarágós retorikájával, a NASA múzeum egy szobája loopolt anyagának tetszik, Roth missziója azonban jóval több ennél.

Természetesen sok szó esik a Holdraszállásról (az archív felvételek szépen kollázsolt gyűjteményt alkotnak, és az űrcowboyok negyven–ötven év távlatából értékelik az élményt), a doksi azonban nem merül ki a világraszóló esemény taglalásában, hanem „beszélő fejek”-filmként a program dinoszauruszainak időskori portréját örökíti meg: NASA utáni életét vázolja fel, egy hősként leélt élet tanulságait mutatja be. Roth gondosan blokkokra osztja a matériát – az oktatófilmes íz ellenére munkája érdekes, élvezetes, mértékletes darab, mementója egy korszaknak, melynek hősei időn és téren kívül mozogtak.

Extrák: Nincsenek.