KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Revans

Nevelős Zoltán

Revanche­ – osztrák, 2008. Rendezte és írta: Götz Spielmann. Kép: Martin Gschlacht. Szereplők: Johannes Krisch (Alex), Irina Potapenko (Tamara), Andreas Lust (Robert), Ursula Strauss (Susanne). Gyártó: Prisma Film / Spielmannfilm. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 117 perc.

Götz Spielmann, akinek korábbi bűnügyi filmjei, A szomszéd és az Idegenek az Osztrák Filmnapok keretében voltak láthatók Magyarországon, a 2009-ben Oscar-díjra is jelölt és egyébként számos fesztiváldíjjal kitüntetett filmje, a Revans úgy kezdődik, mintha Ulrich Seidl (Kánikula; Import/Export) nyomdokain újabb adalékkal szolgálna az osztrák társadalom alulnézeti portréjához, ám az etikailag és esztétikailag is vitatható bordélyházi jelenetsor után a cselekmény is és a filmnek az ábrázolt valósághoz való viszonya is új irányt vesz. Ahogy magában a bordélyban, a film egyes pillanataiban is pusztán nyers húsként vannak jelen a kelet-európai bevándorló lányok, de bizonyos mértékben a hazai pályán mozgó osztrák figurák sem részesülnek fennköltebb beállításban.

Egy bécsi kuplerájban afféle mindenesként dolgozik a börtönviselt Alex, aki titkos viszonyt folytat az egyik ukrán prostituálttal, Tamarával. A bordélytulajdonos karmaiból a szabadulást egy falusi bankfiók kirablásán keresztül képzelik el, ám az elképesztő naivitással kivitelezett akció során Tamara az életét veszíti. A helyszín Alex egyedül élő öregapjának faluja, itt, a tetthely közelében húzza meg magát a koranegyvenes férfi. Élete az egyik válaszút után rögtön újabb válaszutak elé ért: feldolgozni szerelmének halálát, rendezni kapcsolatát saját nagyapjával és kezdeni valamit a lelke mélyén fellobogó bosszúvággyal, hiszen a Tamara haláláért felelős rendőr ott él a szomszédban. Néhány markáns vonallal megrajzolt figura és a motivációk világosan felvázolt hálója által nyerünk képet egy városi és egy vidéki miliőről, amelyben a bűnügyi műfaj eszköztára nélkül is hatalmas a feszültség az emberi kapcsolatokban, és a feszültség abban az értelemben is kitart a film végéig, hogy nem tudjuk, vajon a műfaji logika vagy az emberi kapcsolatok dinamikája fogja-e eldönteni a befejezést.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/05 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10184