KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cservonyec

Zalán Vince

Ma is értelem-nyitogatóan üde Altorjai Gábor 1982-ben forgatott filmje, a Cservonyec, amely egy Hamburg kikötőjében veszteglő szovjet hajó szökött matrózának kalandjait meséli el. Frissessége a fogalmazásmód „csinált” amatőrizmusából fakad: a beállítások szemszögének eltúlzott didaktikusságából, a szedett-vedett anyagú díszletek álságos pompájából, a blaszfémikus szongokból és az amatőr színészsztárok álpátoszos blazírtságából. E (nálunk is) ritka hangvételt Altorjai iróniája köti össze az értelemmel: a kibogozhatatlanul összekuszálódott mindennapok, az óramű pontossággal működő állam vagy épp a parancsuralom által kikényszerített öntudatos hazafiság görbe tükrében az egyén életének ellehetetlenülését fedezhetjük föl. A konzum-kultúra csodái és a biztonsági szervek gépei-emberei, a fegyverkereskedők és a menekültek, a lelépett matróz nyomába szegődött hajóskapitány és segítőtársai ebben a kívülállást (is) hangsúlyozandó, stílussá emelt „amatőr” kameravilágban egyaránt a kor eblematikus, kegyetlenül nevetséges, ugyanakkor eltüntethetetlennek tetszően valóságos rekvizitumaivá válnak. Annak a kornak, amely minden módon vigyáz a zsebeiben arany rubeleket, cservonyeceket rejtegető, szökött matrózra, aki jószerivel nem akar mást, csak hogy testvérével találkozhasson. Ám be kell látnia, hogy cselekedetei, ha más módon is, de éppoly korlátozottak, mint előző, hajós életében. Vissza is ballag szépen a hajóra, kegyetlen fintoraként a filmnek, még egyszer nyomatékosítva a Cservonyec által sugallt kérdést: vajon hol találnak hazára azok, akik napjainkban sem a kapitalizmusban, sem a szocializmusban nem lelik otthonukat?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/07 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5430