KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Ázsia idézőjelben

Strausz László

A Kill Bill filmes utalásaival évekre elegendő munkát ad a Tarantino-filológusoknak.

 

Tarantino rengeteg tartalmi és stiláris lábjegyzetet helyezett el a Kill Billben. Egyik legszembeötlőbb húzása Sonny Chibának, a hongkongi verekedős filmek veterán sztárjának a szerepeltetése. Chiba mintegy száz harcművészeti film főszereplője volt a hetvenes években Hong Kongban, Japánban és Amerikában. Uma Thurman filmbeli karaktere, a Menyasszony figurája az 1973-as Lady Snowbloodra megy vissza. Ebben a filmben a börtönben született Yuki anyja, Sayo sérelmeit bosszulja meg, amikor a végrendelete szerint meggyilkolja a szenvedéseiért felelős három embert. Ugyanez a toposz számos más filmben felbukkan, például az 1993-as Fehérhajú menyasszonyban. Cho Yi-hang, a címszereplő és a társa, Ni-chang a Wu Tang klán férfitagjain tölti ki bosszúját. Női kung fu-harcosokból álló bandájának tagjai, akik kivétel nélkül hímsoviniszta gengszterek áldozatai, szemrebbenés nélkül kaszabolnak le minden férfit, aki útjukba áll.

A konkrét hivatkozásokon túl a rendező számos filmtörténeti tiszteletkört fut a kung fu és a wuxia műfaja előtt is. Raymond Chaw, aki a néhai Shaw Brothers producere volt, a hetvenes évek elején alapítja meg a Golden Harvest stúdiót. A Golden fő profilját a harcművészeti filmek jelentették, és a hetvenes évek második nagy kung fu- és wuxia-hulláma nagyrészt innen került ki. Tarantino a Kill Bill elején a Shaw- és a Golden-logóval tiszteleg a mesterek előtt. A stúdió korai sikerei közé tartoznak Bruce Lee első filmjei. Lee a hatvanas években már szerepelt egy amerikai minisorozatban, a Zöld darázsban, majd miután nem kapta meg az ABC tévétársaság Kung fu című sorozatának főszerepét, filmezni kezdett, nem kis sikerrel. Azt, hogy a Kill Bill mennyire ironikusan kezeli a műfaj történetét, az is mutatja, hogy Lee helyett 1970-ben az a David Carradine kapja az ABC-sorozat főszerepét, aki Tarantino hibridjének főgonoszát, Billt is alakítja, bő harminc évvel később. Uma Thurman filmbeli sárga ruhája Lee-rekvizítum: Bruce Lee az 1978-as Halálos játszmában ugyanilyet visel.

A western és a kung fu-filmek közötti többszintű kapcsolatot Tarantino számos hivatkozással bonyolítja. Nem véletlen, hogy a Kill Bill Sergio Leone munkáit idézi meg – nem csak a Morricone-zene felhasználásával vagy a film karaktereinek westernszerű megformálásával. Az 1968-as klasszikus Volt egyszer egy vadnyugat 1990-ben Tsui Harkot, a hongkongi mestert ihlette meg, aki útjára indítja a Volt egyszer egy Kína-sorozatot. Hark a Leone-filmet feje tetejére állítja, így lesz a lassú tempójú westernklasszikusból hipersebességű verekedős saga. 1997-ben készül el a sorozat utolsó darabja Volt egyszer egy Kína és Amerika címmel. Ebben a vadnyugaton játszódó filmben három kínai barát Amerikában élő társát látogatja meg. Igazi műfajparódiához hűen a végső csata forgatagában a cowboyok elképesztő kung fu-vagdalkozásba kezdenek. Tarantino a Kill Bill-ben Hark beállításait kopírozza a Leone-film Morricone-dallamaira.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/12 21. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2014