KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Eltörölt fiú

Kránicz Bence

Boy Erased – amerikai, 2018. Rendezte: Joel Edgerton. Szereplők: Lucas Hedges, Nicole Kidman, Russell Crowe. Forgalmazó: Pro Video. 114 perc.

 

A homoszexuális késztetéseket érző, de azokat elutasító emberek gyakran minden bizalmukat a reparatív, vagyis helyreállító terápiába vetik. Akik felkeresik ezeket a foglalkozásokat, jellemzően erősen vallásosak, a családjuk is abba az irányba tolja őket, hogy a melegségről „le lehet szokni”, nem muszáj engedni a „bűnös gondolatok csábításának”. Az Egyesült Államokban, ahol a fundamentalista kisegyházak nagyszerűen megférnek a szabadpiaci kapitalizmussal, a mai napig jövedelmező üzletet jelentenek a hatóságok által sandán szemlélt, de harminchat államban jelenleg is engedélyezett átnevelő táborok. Ezek működésmódjáról, gyakran súlyos lelki sebeket ejtő módszereiről nemrég két, díjszezonra időzített film is hírt adott: a Cameron Post rossz nevelése női, a két Golden Globe-ra jelölt Eltörölt fiú férfi szemszögből mutatta be, mit nyerhetnek, de főleg, mit veszíthetnek a terápia alanyai.

A két filmet rokonítja, hogy tinédzser hősei miatt a nevelődési történetek jelentős tematikai hagyományát folytatják, miközben a terápiás miliő bemutatása – és természetesen az alkotók érezhető állásfoglalása – révén olyan helyzeteket, dramaturgiai fordulatokat használnak, amelyek a börtönfilmekből ismerősek. Az Eltörölt fiú komoly sztárokkal (Russel Crowe, Nicole Kidman) és fajsúlyos alakításokkal bástyázza körbe a lelkész apja által átnevelő foglalkozásra küldött arkansasi egyetemista történetét, akit a frissen berobbant Lucas Hedges (A régi város, Három óriásplakát Ebbing határában) alakít, imponáló egyszerűséggel, a látványos érzelemkitöréseket kerülő technikával. Ám a hasonló mozikban, amelyek elődei között a negyvenes-ötvenes évek Hollywoodjának „problémafilmjeit” (az alkoholizmusról szóló Férfiszenvedélyt, a szakszervezeti ügyeket tárgyaló A rakpartont) említhetjük, mindig kényes kérdés, hogy nem nehezíti-e el a súlyos társadalmi téma a privát történetet. Kivételes rendezői arányérzék és stilizáló erő szükségeltetik hozzá, hogy a didaxis ne váljék a művészet kárára. Joel Edgerton sejthetően nem is akart az említett klasszikusokhoz mérhető munkát készíteni, mindössze tisztességesen és alaposan be akarta mutatni a helyreállító terápiák világát és társadalmi kontextusát. Noha színészként jóval ismertebb, mint rendezőként, Edgerton karrierje ausztráliai kezdete óta közös filmkészítő műhelyben, „mindenesként” dolgozik együtt testvérével és néhány közeli kollégájával – köztük David Michôddal –, tapasztalatának és ízlésének hála pedig visszafogottan, jóval a giccshatáron innen képes fogalmazni. Az Eltörölt fiú elsősorban a téma iránt érdeklődőknek ajánlott, ahhoz ugyanis igen jó bevezetőként szolgál, de szolid hollywoodi identitásdrámaként is megállja a helyét.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14285