KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó pogány király

Kovács Patrik

Redbad – holland, 2018. Rendezte: Roel Reiné. Írta: Alex van Galen. Kép: Roel Reiné. Zene: Trevor Morris. Szereplők: Gijs Naber (Redbad), Loes Haverkort (Frea), Jonathan Banks (Kis Pipin), Tibo Vandenborre (Martell Károly), Jack Wouterse (Willibrord). Gyártó: Farmhouse Film and TV / Bulletproof Cupid / Rebel Entertainment. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 160 perc.

 

A holland Roel Reiné számára felcsillant a remény, hogy – ha a tengerentúlon nem is – legalább hazájában elsőrangú blockbuster-rendezővé váljék. Az elmúlt években Hollywoodban taposta a szamárlétra fokait: mialatt szakmányban gyártotta a legkülönfélébb B-szériás akciómozikat, lassan elsajátította a mesterség fortélyait. Friss munkája, Az utolsó pogány király azonban már Hollandiában forgott, és a közegváltás nemcsak jelentősebb alkotói függetlenséget, de nagyobb léptékű koncepciót hozott. Grandiózus történelmi dráma pereg ugyanis a szemünk előtt: Kr. u. 700 körül Redbad, a fríz trón várományosa száműzetik otthonából és Dániában lel menedékre, ám aggodalma hazaszólítja, amikor a Frank Birodalom rabigába dönti szeretett népét, majd hozzákezd a térség erőszakos katolizálásához.

Nem nehéz észrevenni, hogy Az utolsó pogány király mennyire hasonló dilemmákat vet fel, mint a jelenlegi európai menekültválság: a vén kontinens a középkor hajnalán is civilizációk ütközőzónája volt, akárcsak napjainkban, és a máig aktuális sorskérdések (békés egymás mellett élés vagy kultúrharc, integráció vagy függetlenség) vájtak belé törésvonalakat. Reiné filmjének talán legizgalmasabb aspektusa, hogy a barbár frízeket erkölcsileg magasabb rendűként tételezi, mint a becsvágyó frankokat és az agresszív keresztény hittérítőket, akik kardként forgatják a Bibliát. A film meggyőzően érvel ama triviális történelmi tapasztalat mellett, miszerint a vallási fanatizmus mindig önös egyéni- és csoportérdekeket, pusztító hatalmi ambíciókat szolgál, de népmesei egyszerűségű története nem telítődik mélységgel, inkább csupán Ridley Scott Gladiátorának cselekménymozzanatait reciklálja. Ugyanakkor a csatajelenetek, relatíve kis statisztériájuk ellenére, perfektül megkoreografáltak és kellően kompromisszummentesek. Az utolsó pogány király mégis csúfos pénzügyi bukásnak bizonyult Hollandiában: Reiné számára a nagy áttörés még várat magára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13849