KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Zorba, a görög

Bocsor Péter

Zorba the Greek – amerikai–angol–görög, 1964. Rendezte: Mihalisz Kakoiannisz. Szereplők: Anthony Quinn, Alan Bates, Irene Papasz. Forgalmazó: 20th Century Fox. 142 perc.

A szirtaki mindenki számára a görög nép lelkületét, felhőtlen életörömét és összetartozását fejezi ki. Noha a hagyományos görög népi kultúrát idézi, kevesen tudják, hogy ez a tánc a Zorba, a görög rendezőjének pontos utasításai alapján született, és csupán a film első vetítésekor kapta a szirtaki nevet. Kakoiannisz kérésére a koreográfus (Giorgosz Proviasz) különböző hagyományos táncok elemeit keverve olyan koreográfiát alkotott, ami a nyugati néző számára érthetően fogalmazza meg a görög identitás lényegét. Ehhez azonban egyensúlyt kellett teremteni ennek az identitásnak az alapvető kettőssége, a görögöket a nyugati kultúrához kapcsoló antik múlt és a mindennapokat a legutóbbi időkig meghatározó keleties kultúra között. Mikisz Theodorakisz zeneszerző kifejezetten a nyugati ízlést tükröző, fülbemászó zenéjével kísérve, a film védjegyének számító táncos jelenetekben a főszereplőt alakító, mexikói–amerikai származású Anthony Quinn úgy képes megjeleníteni a görög néplelket alapvetően meghatározó életörömöt, jókedvet – azaz a nehézségeken rendre felülkerekedő vitalitást –, hogy közben rejtve marad az egységes nemzeti identitás jellemzően konstruált, mesterséges volta.

A film sikerét általában is a legkülönbözőbb ellentétek feloldásának szándékával lehet magyarázni. Az alapjául szolgáló regény az Alexisz Zorbasz élete és kalandjai, Nikosz Kazantzakisz 1946-ban görögül megjelent műve, amelyben egy nyugatias műveltségű, fiatal görög értelmiségi és egy rejtélyes, tanulatlan bölcs barátsága áll a középpontban. Kakoiannisz hét Oscarra jelölt és hárommal ki is tüntetett (illetve számos egyéb rangos elismeréssel övezett) filmjében a fiatal férfi szerepét egy krétai utazásra induló angol író veszi át, és így a regényhez képest tovább nő a két férfi közötti kulturális szakadék, amely felett azonban a kapcsolatuk megerősítésével hidat vernek. Emellett az írót megformáló Alan Bates halk szavú, mára kissé erőtlennek ható alakítása a rendező szerint „remek ellensúlya Anthony Quinn-nek, aki néha valósággal leugrik a vászonról”.

Extrák: a Blu-rayen megjelenő film extraanyagai között megtaláljuk a rendező audiókommentárját, egy életrajzi filmet Anthony Quinnről, illetve alternatív kezdést és egy kisfilmet a forgatásról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/06 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11090