KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Drogfilmek

Szerelmi álmok (Liszt)

Czirják Pál

Szerelmi álmok (Liszt) - magyar, 1970. Rendezte: Keleti Márton. Szereplők: Sinkovits Imre, Ariadna Sengelaja, Pécsi Sándor, Major Tamás. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 172 perc.

A néhány hónapja megjelentetett Mágnás Miska után most újabb alkotás válik hozzáférhetővé Keleti Márton gazdag rendezői életművéből. Bár valószínű, az 1970-ben készült Szerelmi álmok jelen kiadását inkább motiválta Liszt Ferenc születésének kerek évfordulója, mint a rendező személye.

A zeneileg gazdagon illusztrált, igényes kivitelű, látványos életrajzi film műfajának egyik legjelentősebb hazai reprezentánsa. Keleti a tőle megszokott professzionalizmuson túl azért is fordul különös gonddal témájához, mivel Liszt Ferenc életútjának megfilmesítése személyes kihívás számára. Tanulmányai kezdetén maga is zenei pályára készül; másrészt Liszt alakjával visszatérően foglalkozik, például az 1952-ben készített Erkelben is megidézi. Ezt a megkülönböztetett odafigyelést jelzi többek között az eredeti helyszínek felkeresése, a korhű ruhák, kellékek, hangszerek precíz összeválogatása, továbbá az, hogy a felcsendülő zeneművek olyan előadók interpretációjában szólalnak meg, mint Cziffra György és Szvjatoszlav Richter.

A történeti hitelesség mellett persze a közönségvonzó, fordulatos cselekményvezetés is fontos szempont maradt. Talán ezzel magyarázható, hogy Liszt zenei fejlődése helyett inkább szerelmi kapcsolataira fűzi fel főhőse élettörténetét Keleti. A feldolgozás regényességét erősítik a változatos, gyönyörűen fotografált helyszínek, Velence, Weimar, Pétervár hangulatos látképeitől a gazdagon díszített palotabelsőkig, melyek a korszak nézői számára mindenképp egzotikumként hathattak. Hildebrand István operatőr nagyvonalú kameravezetése és színkezelése különösen jól aknázza ki a szélesvászonban rejlő lehetőségeket. Így végül Keleti és alkotótársai keze alatt a film maga is egy romantikus művész romantikus életrajzává változik.

Extrák: a filmet egy húszperces keletkezéstörténeti összeállítás egészíti ki, amely a kétlemezes kiadvány második korongján kapott helyet, és amelyben Mácsai János zenetörténész beszél a műről és tematikus előzményeiről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10893