|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDHerkulesTosoki Gyula
Hercules/Le fatiche di Ercole – olasz, 1958. Rendezte: Pietro Francisci. Szereplők: Steve Reeves, Sylva Koscina. Forgalmazó: MultiMix Kft. 105 perc.
Az 1950-es évek Olaszországában művész- és közönségfilmezés frontján egyaránt jelentős, sőt világraszóló eredmények születtek: alig halt el a neorealizmus, már formálódóban volt a modern film, a Tevere-parti Hollywoodként emlegetett Cinecittaban pedig a melodrámától a vígjátékig seregnyi műfaj virágzott. A zsánerpadicsom egyik éke a történelmi–mitológiai témájú, és jobb híján peplum névre keresztelt filmféleség volt, amelyhez olyan darabok tartoztak, mint az Odüsszeusz vagy a Herkules-filmek.
Az újfajta – de az olasz filmgyártásban az 1910-es évektől fogva nagy hagyománnyal bíró – peplum prototípusa Pietro Francisci eredetileg Herkules munkái címmel készült filmje. A kiérdemesült Mr. Universe (Steve Reeves) főszereplésével forgott mozi első blikkre a hasonló hollywoodi csúcsprodukciók slampos változatának tetszik, ám közelebbről megnézve van annyira érdekes, mint azok. A bájos barkácsmegoldások egzotikus jelleget kölcsönöznek neki, a fapados látványvilágot a jól elkormányzott sztori ellensúlyozza. Francisci dicséretére legyen mondva, hogy nem kívánja olyan súlyú tanulságokkal megterhelni a mesét, mint hollywoodi kollégái, igaz, a bombasztikusság növelésére néhány ziccert azért nem hagy ki. Akadnak bőven kimódolt pillanatok (mint a festett naplemente előtt távolba révedő szerelmespárt mutató zárókép), megmosolyogtató megoldások (az akciószcénákban a képek felgyorsítása), ám a film ezekkel együtt is őriz némi fennköltséget, még éppen tolerálható pátoszt.
Extrák: Semmi extra, a film képminősége viszont botrányos.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1322 átlag: 5.4 |
|
|
|
|