|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégHidegzuhanyKárpáti György
Douches froides – francia, 2005. Rendezte: Antony Cordier. Írta: Julie Peyr és Antony Cordier. Kép: Nicolas Gaurin. Zene: Nicholas Lemercier. Szereplők: Joan Libereau (Michael), Salomé Stevenin (Vanessa), Florence Thomassin (Annie), Claire Nebout (Mathilde). Gyártó: Why Not Productions. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 102 perc.
Az emberek változnak. Ezzel a közhelyszerű megállapítással kezdődik, s kis kozmetikázással zárul is az elsőfilmes Antony Cordier francia egzisztencialista tinidrámája. A megállapításra tizenéves főhőse a vad(szerelmes) judóbajnok Michael jut, kinek kedvenc filmje az Ong Bak, és csak szeretné hinni, hogy már mindent tud a világról. A Hidegzuhany története azt bizonyítja be számára, hogy téved. Erre azonban rámegy ígéretes sportkarrierje, barátsága, szerelme – éppen csak a család, a szégyellt család tart ki mellette. A piás taxisofőr, munkanélkülivé váló apa, és a takarítónő anya azonban kétségtelenül nem túl erős jövőképet sugároz a többről álmodó, ám magát folyamatosan alulpozicionáló fiú számára.
Szép képi metafora a cím, mely egyszerre jelzi a naiv, ártatlanságát közvetve és közvetlenül is elvesztő fiú felnőtté válását, másrészről pozícionálja a társadalmi ranglétrán a villanyt befizetni képtelen, s ezért gyertyák fényének kissé fals romantikájában üldögélő kispolgári családot. Cordier filmje aktuálpolitikai tartalma miatt válik érdekessé: a fiatalokat és elhelyezkedésüket korlátozó, illetve szabályozni kívánó törvény, valamint a körülötte kirobbanó sztrájkhullám és diákmegmozdulások magyarázzák azt a bizonytalanságot, melyet a Hidegzuhany kissé sután feszeget. A film ugyanis a moralizálásra törekvés közepette súlytalanná válik, hol váratlanul egy édeshármas légyottjába csöppenünk, hol arról hallunk, hogy Franciaországban hárommillió munkanélküli él. Erőltetett, ahogy a rendező egyszerre törekszik a társadalmi feszültségek és a generációs különbségek ábrázolására, beleszőve számos egyéb problémát és devianciát a szüzsébe, melyek egymást oltják ki.
Kár az aránytévesztésért: a Hidegzuhany tinifilmnek túl komoly, drámának viszont túl felszínes, ahol a dramaturgia és koncepció ugyan egyértelmű, ám a cselekményszerveződésben számos elhibázott jelenet viszi félre a nézőtéren csemetéjükért és önmagukért aggódó szülőket, valamint az életükért, jövőjükért kezüket törő fiatalokat.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1092 átlag: 5.37 |
|
|
|
|