|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégMaradj!Köves Gábor
Stay – amerikai, 2005. Rendezte: Marc Forster. Írta: David Benioff. Fényképezte: Roberto Schaefer. Zene: Asche & Spencer. Szereplők: Ewan McGregor (Sam Foster), Ryan Gosling (Henry Letham), Naomi Watts (Lila Culpepper), Bob Hoskins (Leon). Gyártó: 20th Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 103 perc.
A pszichológus és a beteg senki másra nem tartozó, zárt ajtók mögött zajló kapcsolata éppúgy hálás terepe a kukkolásnak, mint a gyóntatófülkék vagy a bírósági tárgyalótermek egy-egy thriller kedvéért bekamerázott terei. Innen, mármint a rendelőből indulunk most is: fiatal szaktekintély (Ewan McGregor) veszi át a rejtélyes okokból megüresedett egyetemi praxist, a zavart lelkű egyetemisták rutinesetei helyett azonban rögtön egy nehézsúlyú beteg szakad a nyakába, s osztja meg hősünkkel igen határozott öngyilkossági terveit. A festőnek készülő fiatalember nem tréfál, mint ahogy a forgatókönyvíró sem, aki egyre rejtélyesebb fordulatokkal – igaznak bizonyuló jövendölésekkel, egymásnak ellentmondó tényekkel, s józan ésszel felfoghatatlan jelenségekkel – bizonytalanítja el mind a McGregor által alakított figurát, mind a nézők által alakított közönséget. A sokasodó kérdőjelek és a sejtelmesre vett beállítások mindinkább egy látomásos világot, mintsem valóságos eseményeket sejtetnek, a megoldás azonban, hogy e New Yorknak látszó tájat, s annak valósnak látszó lakóit kinek a szemüvegén keresztül is látjuk tulajdonképpen, mint sokszor alkalmazott dramaturgiai csavar a fináléra marad. Arra nézvést, hogy ki is képzel kicsodát (a költő szavaival élve: Dsuang Dszi-e a lepkét, vagy éppen a lepke őt) bár megnyugtató választ kapunk, az egyértelmű megoldás kényszere azonban sokat ront ezen az egyébként profi módra kivitelezett thrilleren. A végkifejlett csattanójához költeni az előzményeket ismert módszer, ha nem is a legelegánsabb eljárás. Mindenesetre a rendező – a műfajokat ruha módjára váltogató Marc Forster – profi időhúzó, és amíg lehet, elodázza az igazságot, miszerint a Maradj! nem több szórakoztató szemfényvesztésnél.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1098 átlag: 5.62 |
|
|
|
|