KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Variáció egy szerelemre

Hollós László

 

Vajon miért mindig a tanárnők magányosak? Nem tudom, megfigyelték-e, hogy a filmekben szereplő magányos nők az esetek többségében pedagógusok. Néha bizony már hajlamosak vagyunk összefüggést keresni a társtalanság és a tanári pálya között. Dzira Ritenberg nem kívánja megfejteni a „nagy titkot” akadozó tempójú filmjében. Nem kutatja az okokat, megelégszik a felszínes ábrázolással. A film főhőse, Anna magányos tanárnő. A munkájában következetes, határozott asszony a magánéletében nem találja a helyét. Egy lett kisvárosba utazik esti iskolásokat tanítani. Viszonyt kezd egy családos mérnökkel, ám állandóan kétségek gyötrik, nem akarja választás elé állítani a férfit. Inkább elmenekül előle, vállalva születendő gyermekét s a már megszokott (?) egyedüllétet.

„Gyűlölöm a magányos nőket” – mondja könnybelábadt szemmel a filmben egy megcsalt feleség. Ám Dzira Ritenberg alkotása, amely csak úgy mellékesen említi meg a munkásoktatás helyi nehézségeit, a pedagógusok szenvtelenségét, nem szolgál meglepetésekkel, semmi újat nem mond a magányos tanárnőkről. Ráadásul a dialógusok elnagyoltak, mesterkéltek, s az operatőri munka is egyenetlen, helyenként kezdetleges.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/02 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7185