|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1979/december
|
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
|
|
|
 |
|
|
|
|
Láttuk mégSárkányszívTamás Amaryllis
Az ironikus sárkányfolklór-filmet a hiedelemmondák ősisége hatja át. A kalandokban és fantasztikumokban bővelkedő varázsmese Krisztus után 984-ben játszódik, a helyszín Avalon, Arthur király legendák övezte szigete.
A démonikus lény, Draco (hangja: Sean Connery) – fajtájának utolsó példánya – agyafúrt tréfacsináló, de a nagyvitézségű lovagtól, Bowentől sem idegen némi szélhámosság. Mitikus méretű küzdelmük nem merül ki a természetfeletti hatalmakat befolyásoló mágikus praktikák meghiúsításában, inkább abban, hogy a fantasztikus mesekalandok újra életre ébredjenek. Itt a hétköznapok csatározásaiban helytállni legalább annyira fontos feladat– vitéznek, sárkánynak egyaránt – mint csodát teremteni.
Ha parodisztikussá szelídült hőstípusaival – a reáliák és a mitikus elemek olykor diszharmonikus filmszövedékében – a Sárkányszív nem képvisel is olyan kulturális értéket, mint a hiedelemtörténet klasszikusai, azok az ifjú mozikalandorok lelik majd benne örömüket, akik a mesélni tudást a megbecsült tehetségjegyek közé sorolják.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1189 átlag: 5.48 |
 |
|
|
|
