|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégSok pénznél jobb a többHarmat György
Amikor a film elején a főszereplő Sam-mel együtt egy túsz-szedéssel egybekötött bankrablás tanúi vagyunk, úgy sejtjük, véres, drámai krimit fogunk látni. Sam és barátja, Paul akciója azonban könnyed vígjátékként gyakrabban késztet szelíd mosolygásra vagy harsány nevetésre, mint körömrágós izgalomra. A két barát a hitelezők által kiürített lakásban telefon, villany – és munka nélkül találja magát. Semmijük nincs, csak adósságuk. Sok pénznél jobb a több? Semminél jobb a sok. Felkészülnek tehát a bankrablásra, játékfegyverekkel és sok-sok ügyetlenséggel.
Amikor a főcímlistán feltűnik Edouard Molinaro neve, biztosak lehetünk benne, hogy könnyen vagy kevésbé könnyen felejthető, de mindenképp jó mozi következik. Hiszen kellemes emlékeink vannak a rendező Mandarin című remek komédiájáról (amit a tévében láttunk Annie Girardot és Philippe Noiret főszereplésével) és az Őrült nők ketrece „furcsa pár”-jának mértéktartó ábrázolásáról. E mostani filmben is közös háztartásban él a két cimbora, de a nőcsábász Sam szexjeleneteivel Molinaro ezúttal siet bebizonyítani: „együttélésük” pusztán baráti és vagyoni (pontosabban: vagyontalansági) alapokon nyugszik.
Amikor a színészek nevét olvassuk a főcímen, nem tudjuk, mire számítsunk. Hamarosan kiderül: felnőtt a franciák kitűnő, új színész-nemzedéke. A kópé Sam alakítóját, Daniel Auteuilt az igen rossz Éretlenekben láttuk, charme-ja, színészi ereje ott nem érvényesülhetett igazán. A finoman szólva is elrajzolt arcú színésznő, Anémone tehetségére a Jobb ma egy nő, mint tegnap három című közepes filmben figyeltünk fel. A gátlásos, kopaszodó mackó, Paul megformálójával, Gérard Jugnot-val most találkozunk először.
Hatásos sztori, profi rendező, jó színészek: lecke arra, hogyan lehet egy egyre hihetetlenebb történetet hitelesen előadni. Hogyan kell mesébe átvezetni a szorongató problémákat anélkül, hogy a végére elfeledkeznénk róluk.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1487 átlag: 5.44 |
|
|
|
|