|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégPhenomenonVidovszky György
Különleges jelenség lepi meg George Malleyt (John Travolta) születésnapján: egy égből jövő, erős fény „egy csapásra” megváltoztatja életét. Addigi nyugodt, kisvárosi tudatlanságát felváltja az olthatatlan tudásszomj, a veszély és a gyanakvás. Barátai értetlenül szemlélik George színeváltozását: naponta több könyvet olvas el, alig alszik, mégsem fáradt, előre jelzi a földrengést, húsz perc alatt megtanul portugálul, tárgyakat táncoltat kedvére a levegőben. A film látszólag nem is akar a parafenomén jelenségek mélyére hatolni, megelégszik a hétköznapi misztikum bájosan veszélytelen bemutatásával: szórakoztató, bár nem túl izgalmas vígjátéki helyzetet teremt a kisváros lakóinak gyermeki rácsodálkozása George természetesen vállalt, fenomenális képességei láttán.
Ám egyszercsak drámai fordulatot vesz a film: a tudás paradox módon szerencsétlenné teszi főhősünket. Az FBI keresi, és a szeretett nő is elfordul egy időre tőle. Paranoiásnak tűnő viselkedésére az orvostudomány azonnal megtalálja a választ: agydaganata van, ennek következtében serkent fel az agyműködése(!). Halála („ágyban, párnák közt”) meghatónak szánt befejezés helyett alkotói egérút a megoldatlan témából.
A könnyednek induló film a súlyosnak szánt fordulatoktól kártyavárként omlik össze, a felületesség mélyére hatolni eleve sikertelen vállalkozás. Sajnos az egykori táncfenomén, John Travolta is csak nevével tűnik ki e harmadrangú csapatmunkából. Sovány parainézisként megállapíthatjuk, óvakodjunk az űrlényektől, mert agydaganatot okozhatnak, s ne kérkedjünk könnyen megszerzett nyelvtudásunkkal, mert az par(a) excellence ostobaság. Valamint, ha valaki a parapszichológiával akar foglalkozni, ne ennél a zagyva parabolánál kezdje.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1055 átlag: 5.56 |
|
|
|
|