KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fiúk az életemből

Hungler Tímea

 

Bármennyire is sokat sejtető a cím, a zaftos történetek híveit óva intem: a fiúk nem egy fehérmájú nőszemély memoárjának szereplői, hanem egy család jobb sorsra érdemes hímjei: nagypapa, fiú és férj, akiket a női főszereplő (Drew Barrymore) szemszögéből láttat a mozi.

A „based on true story” kategóriájába sorolható opus középpontjában egy harcos-karcos fiatalasszony áll, aki bár mindig írói álmokat dédelgetett, és patinás amerikai egyetemek falai közé vágyott, tinédzserként megesve kénytelen-kelletlen enged a családi nyomásnak, és a második műszakotfőállásként választja, anya lesz és feleség. Drew Barrymore számára igazi színészi trouvaille lehetőségét kínálja fel a film, amellyel azonban, talán beteges hiúságának, esetleg egy sztrájkoló sminkmesternek köszönhetően, nem képes élni. Eljátszhatná ugyan magát 16, 26, 36 és 46 évesen, 16 évesen azonban úgy néz ki, mint aki 36, 46 évesen, mint, aki 26, váratlan fordulat (!) 36 évesen viszont nem tűnik 16-nak…

Ennek következtében számomra fél keserves órába telt, amíg ráébredtem, hogy a nyitó képsorokon nem a kedvesével látom a havas tájon autókázni szerelmi civódásaik közepette, hanem férfivá érett fiával, akivel éppen csonka családi látogatásra indul a lezüllött ex-férjhez és apához. A hősnő élettörténetéből az USA-ban hatalmas bestseller lett – a vietnámi háborút megszenvedett, a házi tűzhelyben marihuánát szárító, és a szüzességét az autók hátsó ülésén elvesztő generáció önmagára ismert az édesbús sztoriban, mely eltekintve attól, hogy a realizmussal kacérkodik, mégsem más, mint egy klasszikus hollywoodi karriertörténet, a self-made (wo)man könyveladási listák élén végződő, rögös (élet)útjának elbeszélése.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/02 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3840