|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégHárom a nagylányTamás Amaryllis
Az ír Pat O’Connor egy, az Ok nélkül lázadó vagy Az utolsó mozielőadás feszes bonyolultságú filmfeldolgozásához hasonlítható szenvedélyes kor- és családtörténetet forgatott Sue Miller regénye nyomán. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején játszódó „saga” a gazdag Abbott-família teenager-lányai és a munkásosztálybéli Holt-fiúk között, akár egy megelevenedett apokrif János evangéliumából.
A téma időtlen és egyetemes: szeretet, gyűlölet, szerelem, ármány, félreértések, valódi együttérzés és megbocsátás, „sötét” titkok, az ösztönök parancsoló szükségessége, csupa keresés, a lélek és a test végtelen vágyódása. A hétköznapi élet zűrzavaros morajlása – az összhang varázsának hajszolása közben. Doug és Jacey, Lloyd és Helen, Eleanor és Pamela figurái: izgalmas színészi kihívások a mai amerikai filmklasszisok érzékeny megformálásában. A filmben – éppúgy mint az életben – csak a kiválasztott kevesek jutnak el a lét kifürkészhetetlen egyszerűségű titkának megértéséig: „Lámpád vagyok, ha látsz engem. Ajtód vagyok, ha zörgetsz rajtam.”
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1161 átlag: 5.33 |
|
|
|
|