|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégLas Vegas, végállomásArdai Zoltán
Soha korábban nem járt e világon, mozivásznon sem, olyan semmitmondó iszákos-figura, mint aminőt legutóbb Nicholas Cage homorított. A nagymúltú piás-szerep negatív világbajnokaként igazság szerint az Oscar-szobrocska öntőformáját kellett volna megkapnia, és nem is elsősorban Cage-nek, hanem a rendkívül üreges forgatókönyv írójának, aki azonban nem érte meg az idei gálát. Szerződéses járandóságának kézhezvétele után öngyilkos lett. Sejthetően nem az összeg alázta meg ennyire az írót, hanem az erkölcsi eredmény. Az ivást sem tudta abbahagyni, és megírnia sem sikerült magát. Ha sikerült volna, az eladandó történet az unalmas Baltimore-ba terelve is helytállt volna, sőt; hogy izgató kulisszák közé kellett vinni, kudarcot jelentett. A könyvet elfogadták, pedig szerzője látá, hogy nem jó. Cage egy valójában megíratlan alakot játszott el fennkölt beleéléssel, valami Alkoholistát, azt a fantombugrist, aki elől az igazi, az érzékenyebb iszákos a halálba menekült. Másolatembert, aki csak úgy idepattant sehonnét, hogy pusztulásba igya magát, üresen érzelgős legyen és lélekcsöpögéseit folyvást kemény szavakkal, egyéni színek nélküli macho beszédmóddal kompenzálja. Más tevékenysége nincs. Egy nemeslelkű prosti belészeret, nem a szeméért, hanem a nagy büszke semmiért, juszt is. Lüktetve dong a nagybőgő, surrog a dobgép, gyöngyözik a zongora becsülettel, Las Vegas csillog-villog hidegen, roppant szabású városképek váltják egymást hőzöngve, hogy az egészből moziféle kerekedhessék.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1210 átlag: 5.33 |
|
tarcy5 | #1 dátum: 2007-04-25 19:05 | Válasz | Nos,elég.Igenis jó a film,igenis jó benne Cage,és igenis jók a karakterek. Ismertem nem egy alkoholistát,talán a nagyon csúf dolgokat nem mutatták be,de ez egy film,és ennyit adtak nekünk.A N. C. jól játszott,kevés ilyen jó szerepe van,E. S. szép volt,és pont annyira más ,mint kellett.Eggyütt szomorkodtunk,eggyütt örültünk,szerettünk,és reméltünk.Át jött aminek kellett.Meg kellene nézni néhány fórumot,az embereknek tetszik!A kritikusok persze fújjognak,az állandóan sértett művész-sznob vénájuk nem enged jót írni,hisz az nem trendi,az emberek nem emlékszenek rá!!Nos,szerintem. |
|
|
|