|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégÜldözési mániaMátyás Péter
Az Airport! és a Csupasz pisztoly rendezõje, Jerry Zucker új opusában az egyik Las Vegas-i kaszinó tulajdonosa őrült játékot eszel ki. Az új-mexikói Silver City csomagmegőrzőjében kétmillió dollárt tartalmazó bőröndöt helyeznek el, és a kisorsolt hat játékos közül az nyer, aki a leggyorsabban teszi meg a csaknem ezer kilométeres távolságot. Szabályok nincsenek, a résztvevők utazhatnak autón és vonaton, sőt helikopteren is, küzdhetnek egyedül vagy családtagjaik segítségével. Az ötlet visszaköszön a Nyolcvan nap alatt a Föld körül és a Verseny a javából című filmekből, nélkülözve ezek eleganciáját és báját. Zucker munkája ugyanis az önkívületig fokozza a pénz utáni hajszát, hogy elfeledtesse velünk a forgatókönyv mesterkéltségét és logikai bukfenceit. Ebben a rohanásban a bohózat elemei előre kiszámíthatóak és másodkézből valók, a viccek és vizuális gegek pedig sekélyesek és egyhangúak. A humor sortüze ezért inkább ellaposítja a filmet, megöli maradék érdeklődésünket. A sztárok is csődöt mondanak, Rowan Atkinson (Mr. Bean) mulatságos járása és arcjátéka már a könyökünkön jön ki, de a Monty Python társulat egykori tagja, John Cleese is méltatlan hírnevéhez. A néző kevés inspirációt kap a nevetésre, kivéve azt a jelenetsort, amikor az egyik versenyző, a zsidó családfő újfasiszták által fenntartott múzeumba téved, majd innen elmenekülve, Hitlernek maszkírozva betoppan a második világháborús veteránok ünnepségére. Az effajta szellemességből több kellett volna a sikerhez, mert az infantilis rajzfilmből, a Flúgos futamból átvett heves ütlegelések vagy idétlen vihorászások csak növelik csalódottságunkat.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1272 átlag: 5.43 |
|
|
|
|