|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégTizenháromCsillag Márton
A magyar közönség eleddig csak harsány tini-komédiákból tájékozódhatott a kaliforniai kora-tizenéves lányok klipszekkel és körömlakkal színesített szürke hétköznapjairól, de a derék néző mindig sejtette, hogy valahol a közelben, talán éppen Arnold Schwarzenegger házának árnyékában élnek az igazi tinilányok, akik fogyasztói törpökként rettegnek a divatos ruhák, kábítószerek és orális szex hókuszpókjától. A Tizenhárom alaphelyzete nem sokban tér el a hasonló korosztályról szóló, de jóval fiatalabb nézői célcsoportot megszólító művekétől: a Spinédzserek és A csaj nem jár egyedül című filmekhez hasonlóan a legmenőbb csajok közé való feltörés és beilleszkedés problematikáját boncolgatja. Tracy (Evan Rachel Wood) egyedülálló, otthon fodrászkodó édesanyjával (Holly Hunter) és spontán füvező tizenéves bátyjával él egy Los Angeles-i kertvárosban, és akár hazudni (!) is képes lenne azért, hogy az iskola legmenőbb csajaival mehessen shoppingolni. A szép és leleményes kislány hamar el is nyeri a latino vadóc, Evie (Nikki Reed) barátságát, aki egyenesen Tracy házába költözik, és mindenre kiterjedő kiképzésben részesíti debütáns barátnőjét: a déli bolti lopást délutáni drogozással feledtetik, majd a helyi feka srácok szerszámát tisztogatják, mintha ez lenne az önmegvalósítás legkézenfekvőbb módja. Fiatal hősünkkel hamar elszalad tehát a ló – elkeseredett édesanyja értetlenül kapkodja a fejét, akár a kézikamera mozgását figyelemmel kísérő néző, aki mintha üvegfal mögül, tehetetlenül nézné Tracy megromlását. Catherine Hardwicke elsőfilmes rendező nemcsak látványtervezői tapasztalatait kamatoztatta a megrázó történet elmesélésében, de nagy segítségére volt az Evie-t alakító Nikki Reed is, aki társ-forgatókönyvíróként saját élményeit szőtte bele a sztoriba. A 2003-as Sundance Fesztivál filmje nem tündérmese tehát – aggódó anyukáknak nem ajánlott, tizenhárom fölött viszont minden lánynak kötelező!
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1103 átlag: 5.58 |
|
|
|
|