|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziBrightburn – A lángoló fiúHuber Zoltán
Brightburn
– amerikai, 2019. Rendezte: David Yarovesky. Írta: Brian Gunn és Mark Gunn.
Kép: Michael Dallatorre. Zene: Tim Williams. Szereplők: Elizabeth Banks (Tori),
Jackson A. Dunn (Brandon), David Denman (Kyle), Jennifer Holland. Gyártó: The H
Collective. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált.
90 perc.
A
kamaszkor rögös személyiségfejlődése nagyjából bármely szuperhős
eredettörténetével párhuzamba állítható, ahonnan egy kiadós Ödipusz-komplexus
is azonnal játékba hozható. James Gunn tesói, a Brian-Mark írópáros ezt az
együttállást követve az elfojtott szülőpara oldaláról estek neki az unalomig
ismert Superman-mítosznak. Az űrből érkező címszereplőnk ezúttal is egy
gyermektelen kansasi pár farmján landol, de a pubertás önfelfedezése korántsem
a csillagos-sávos übermenscht hívja életre. Hiába a kiegyensúlyozott családi
környezet és a féltő anyai szeretet, ha a magára eszmélő kis Brian a földi
pályafutását az Ómen
szuperképességekkel felvértezett antikrisztusaként képzeli el.
Imponálóan
morbid a Brightburn alapötlete, a
tomboló szuperhős-fétis sötét antitézisére pedig egyre égetőbb szükségünk
lenne, a kezdeti kaján vigyor mégis gyorsan hervad. Gunnék forgatókönyve végig
a legnyilvánvalóbb paneleket követi és a klasszikus történettípusok fúziójával
sem tud mit kezdeni. Komolyan vehető dilemmák híján a szülők unalmas
sablonkarakterek maradnak, méltó ellenfél nélkül pedig a kiskamasz pszichopata
gyilkológép sem túlzottan érdekes. A szuperhősfilmek pimasz revíziója vagy a
szórakoztató szalonképtelenség helyett az alkotók rendre az unalmasabb
középutat választják, amit a fantáziátlan rendezés is vaskosan kiemel. Az
idősebb generációt elsöprő tinédzser-düh csak pillanatokra lobban fel, az
élvezetből pusztító horror-szuperhős koncepciójában ennél nyilvánvalóan
komolyabb potenciálok rejtőztek. A pislákoló takaréklángon égő Brian biztosan
nem pörköli meg a Marvel büszkén lobogó tarka köpenyeit, de hátha éppen ez az
uzsonnapénzből készült film lesz az egyik első kis szikra, amiből jótékony
tisztítótűz kerekedik.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|