KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Cseppben az élet

A Béres-példa

Tóth Klára

Az egypártrendszer sohasem pártolja a tehetséges „nehéz embereket”.

 

Óriás plakáton akad meg a szemem. Cseppben az élet – hirdeti az ismert szlogen, de ezúttal nem a Béres RT valamely termékét reklámozza, hanem az alapító, dr. Béres József életéről szóló televíziós sorozatot.

Eszembe jut a filmgyári kisvetítőben 1976-ban, a legnagyobb titokban zajló, összeesküvés ízű vetítés, Kósa Ferenc monumentális filmdokumentációja a Béres cseppről. A tét akkor maga az élet volt. Betegek százaié, akik valamiképpen hallottak a „csodaszerről,” amely a legtöbbet, a reményt adta nekik, s a feltalálóé, aki akkor már évtizedek óta küzdött felfedezéséért, mely szerint a szervezetbe juttatott nyomelemek, erősítve a legyengült immunrendszert, akár a rákos daganatokkal is felveszik a küzdelmet.

 Az orvos szakma mereven ellenállt, hiszen, hogy jön ahhoz egy „kisvárdai krumplis ember” – növény biológus – hogy olyan dologba ártsa magát, amit a legkomolyabb tudományos intézményekben orvosok kutatnak világszerte, kevés sikerrel. Aztán látva Béres József eredményeit – a kivételt erősítő szabályként – néhány orvos is melléállt, de elsősorban a humán értelmiség; Kósán kívül Nagy Lászlótól Illyés Gyulán, Déry Tiboron keresztül több tucatnyian, az anyaországon túl is. A Béres csepp a politika boszorkánykonyháját sem kerülhette el, először határozottan tiltották, később pedig tűrték. A film nyilvánosságot feszegető erejének bevetésétől kezdve tíz évbe telt, míg a gyógynövényeket forgalmazó Herbária árusítani kezdhette Béres szabadalmát. Kósa – sokáig elzárt filmje – cselekvő erőként szólt bele egy társadalmi-politikai ügybe, s ez a maximum, amit egy dokumentumfilm elérhet. Később több dokumentumfilm, könyv, sőt dráma is feldolgozta dr. Béres harcát.

Gyöngyössy Bence – aki előző, remek tévéjátékának (Janus, 2015) hősét is egy dokumentumfilmből emelte át –, most a minisorozat keretei között, 4x52 percben valósította meg dr. Béres József drámáját, s idézte meg a kort, amelyben a főhős és segítői „egy fennkölten züllő ország szemével farkasszemet nézve „ – Csoóri Sándor – harcoltak a humánumért. A Cseppben az élet összetett dráma: nem arról van szó, hogy az egyik félnek igaza van, a másiknak nincs. Béres, miközben humánusan cselekszik, amikor segítséget nyújt a betegeknek, ha olykor csak reményt ad is, folyamatosan megszegi a törvényt, mert nincs jogosultsága a gyógyításra. Tisztában van a törvénnyel, de saját és családja biztonságát, egzisztenciáját is kockáztatja, csakhogy segíthessen. Nem csak a hatalom gőgjével, ostobaságával, a környezet kicsinyességével is meg kell küzdenie. Makacs, szenvedélyes ember, az igazáért és másokért is tűzbe megy. A szenvedély azonban hihetetlen nyugalommal, méltósággal párosul. Gáspár Tibor szinte rezzenéstelen arccal képes megjeleníteni Béres többsíkú drámáját és hitelessé teszi példaértékű erkölcsiségét. Ebben a pátoszmentes, a riposztokat nélkülöző dialógok is segítségére vannak. A megyei, járási pártapparátust is hitelesen képes felvázolni a film, és átjön a mérhetetlen távolság is a főváros és a vidék között. A pálfordulásokat, az igazodást fölfelé, az alkukat nagyon is értjük. Egyben nem pontos vagy inkább leegyszerűsítő a film: a jelentős ügyek soha nem az irodákban, még csak nem is a hivatalok folyosóin dőltek el. Lényegesebb volt az informális érintkezés, gondoljunk csak Aczél György legendás vacsoráira.

Gyöngyössy Bence profi filmkészítő, amit csak lehet, kihoz a tévésorozat korlátozott lehetőségeiből. Az epizódszereplők is a legjobbak, különösen Székely B. Miklós, Huszárik Kata, Seress Zoltán. Ember és természet megbonthatatlan egységét, a főszereplő természetszemléletét hangsúlyozzák Csukás Sándor képei.

Megnyugtató volt látni, hogy nemcsak külföldi licencek alapján lehet színvonalas sorozatot csinálni, de a magyar valóságból is, a társadalmi elkötelezettségű magyar film legjobb hagyományait idézve.

 

Cseppben az élet – magyar tévéfilm-sorozat, 2019. Rendezte: Gyöngyössy Bence. Írta: Petényi Katalin, Kabay Barna, Gyöngyössy Bence, Czető Bernát László. Kép: Csukás Sándor. Zene: Balázs Ádám. Szereplők: Gáspár Tibor (Béres József), Huszárik Kata (Katóka), Für Anikó (Irén), Székely B. Miklós (Imre), Hatházi András (Hollósi), Seress Zoltán (Mátyus), Bede-Fazekas Szabolcs (Nógrádi), Lukács Sándor (Makai), Trill Zsolt (Nagy László). Gyártó: MTVA Duna Televízió. 4x52 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 44-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14116