KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Két királynő

Sándor Anna

Mary Queen of Scots – brit, 2018. Rendezte: Josie Rourke. Írta: John Guy könyve alapján Beau Willimon. Kép: John Mathieson. Zene: Max Richter. Szereplők: Saoirse Ronan (Stuart Mária), Margot Robbie (I. Erzsébet), Guy Pearce (Lord Cecil), David Tennant (Knox), Jack Lowden (Darnley). Gyártó: Focus Features / Working Title Films. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 124 perc.

 

A Két királynő történelmi drámának álcázott feminista tételfilm, ami Stuart Mária és I. Erzsébet uralkodását az elnyomó férfiakkal szembeni túlélési stratégiák felől elemzi – bántóan leegyszerűsítően. 1561-ben a megözvegyült Mária a francia udvarból visszatér Skóciába, hogy elfoglalja az őt jogosan megillető trónt. Ezzel viszont több érdeket is sért: unokatestvére, I. Erzsébet hatalma gyengülhet Angliában; a skót protestánsok – az élükön John Knox-szal – a patás ördögöt látják egy katolikus és nő uralkodóban; és Mária féltestvére sem szívesen engedi át a Skócia feletti irányítást.

Josie Rourke színházi rendezőnő elképzelése az volt, hogy filmes debütálásával olyan nőjogi témákat dolgoz fel, mint például, hogy patriarchális közegben egy nő csupán a teste és a biológiai funkciói felől értelmezhető, akkor is, ha uralkodó – sőt, akkor még inkább. Stuart Mária és I. Erzsébet vetélkedése pedig hálás kiindulópont ehhez, hiszen mindkettejüket sokat ostromolták: mikor mennek férjhez, és lesz-e örökös. Ez a téma végig is vonul a filmen, olyan – egyébként üdvözlendő – normalizálási törekvésekkel, mint például a menstruációs vér diszkrét, de direkt ábrázolása. Ahogy megjelenik az a fájdalmas folyamat is, ahogy Erzsébet férfiasította magát, Mária pedig belebukott az ellenséges férfiak ármánykodásaiba.

Noha a sztoriban bőven akadnak történelmi pontatlanságok, ezeknél bosszantóbb a szappanoperára hajazó stílus. A királynő érzékenységét ábrázolandó a Máriát alakító Saoirse Ronan ugyanis hol sírva fakad, hol bármilyen helyzetfelismerő képességet mellőzve hoz impulzív döntéseket. Így miközben Rourke egy korát meghaladó humanista embert és a nőgyűlölet áldozatát akarja bemutatni, olyan figurát épít fel, aki teljesen alkalmatlan az uralkodásra. Nem azért, mert nő, hanem mert rossz döntéseket hoz, de ez a filmből nem fog kiderülni, és ez az igazi alkotói öngól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14029