KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Meztelen befutó

Baski Sándor

Flitzer – svájci, 2018. Rendezte és írta: Peter Luisi. Kép: Nicolo Settegrana. Zene: Michael Duss, Martin Skalsky és Christian Schlumpf. Szereplők: Beat Schlatter (Balz Naf), Doro Müggler (Sandra), Bendrit Bajra (Kushtrim), Luna Wedler (Elisa). Gyártó: Spotlight Media Produktion. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 98 perc.

 

Ha az ókori görögök még nem is, de a neo-adamiták a 15. században már előszeretettel rohangáltak meztelenül a köztereken. Később Angliában is feljegyeztek néhány esetet, tömegessé pedig az 1960-as évektől vált a jelenség az egyetemi kampuszokon. A televíziós sportközvetítések elindulásával új platform nyílt az exhibicionisták számára, és ha a hóbort az utóbbi években le is csengett (nem teljesen függetlenül attól, hogy az adásrendezők már nem mutatják meg a nézőknek a pályafoglalókat), a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság döntőjét is sikerült megzavarnia politikai tiltakozásként a Pussy Riot tagjainak, még ha ők ruhában is hajtották végre az akciót.

A streakerségnek (nálunk nincs hagyománya, ezért külön szavunk sincs rá) van tehát múltja és kultúrája, papíron ki is lehetne tölteni vele egy másfél órás játékfilmet. A svájci Peter Luisi abból a kellően abszurd, mégis logikus alapötletből indult ki, hogy amennyiben a futball minden egyes aspektusára lehet fogadni, akkor vígjátékának főhőse miért ne svájci frankosíthatná a streakerek teljesítményét is? A meztelen befutóban az ötletgazda, a minél nagyobb kontraszt kedvéért, egy foci ellen beoltott gimnáziumi tanár, aki a legendás svájci írónak, Gottfried Kellernek akar múzeumot gründolni, de elszórja az iskola pénzét. A lebukástól rettegve pattan ki a fejéből a nagy ötlet, és az üzlet hamarosan annyira beindul, hogy még egy (illegális) streaker-képzőt is elindít.

A pikáns téma ellenére Luisi bohózata illedelmes, korrekt és fájdalmasan középszerű. Az első negyedóra alapján a történet további alakulása pontosan lekottázható, a legalább mérsékelten szellemes finálét pedig a nyitójelenetben látható flashforward lövi le. A meztelen befutó legnagyobb bűne mégis az, hogy óriási ziccereket hagy ki – nincs mondandója sem a modern fociról, sem a sportfogadások világáról, de még magáról a streaker-jelenségről sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14025