KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Volt egyszer egy Németország

Benke Attila

Es war einmal in Deutschland… – német-belga, 2017. Rendező: Sam Garbarski. Forgatókönyv: Michel Bergmann. Kép: Virginie Saint-Martin. Szereplők: Moritz Bleibtreu (David Bermann), Antje Traue (Sara Simon), Tim Seyfi (Fajnbrot), Mácsai Pál (Szoros), Mark Ivanir (Holzmann), Anatole Taubmann (Fränkel). Gyártó: Samsa Film / ZDF. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 102 perc.

Az utóbbi években a Saul fia és az 1945 emlékeztek meg leginkább kreatív módon a Holokausztról. Nemes László és Török Ferenc feszült, thrillerszerű történet keretei között idézték fel a hetven évvel ezelőtti borzalmakat. A német születésű belga rendező, Sam Garbarski (Irina Palm, Vijay és én) a Saul fia és az 1945 által kitaposott úton indult el, és történelmi bűnfilmbe ágyazta a német zsidóság deportálásának és megsemmisítésének traumáját a Volt egyszer egy Németországban.

Sam Garbarski műve a háborús bűnösök felelősségre vonásának évében, 1946-ban, Frankfurtban játszódik. David Bermann és társai túlélték a haláltáborokat, nem kérnek többé Németországból, Amerikába szeretnének emigrálni, és sefteléssel próbálják összeszedni az utazáshoz szükséges pénzmennyiséget. Közben Bermannt megtalálja a Szövetséges Ellenőrző Bizottság egy tisztje, Sara Simon, aki kollaborációval vádolja a Hitlernek vicceket tanító egykori humoristát. A Volt egyszer egy Németország Bermann visszaemlékezései révén egyszerre elemzi a háborús felelősség problémáját és a zsidók háború utáni helyzetét.

Sam Garbarski történelmi drámája egyértelműen akkor a legerősebb és legérdekesebb, mikor a komédiás David Bermann visszaréved a múltba, és megpróbálja a történelmi eseményeket kiszínezni, vagyis önmagát hősként beállítani. Így a nyilvánvaló mentegetőzés miatt a nézők fejébe is befészkelheti magát a gondolat, hogy Bermann tényleg kápóvá vált, és a hamis hősmítosz felépítésével ezt próbálja elfedni.

Nagy kár, hogy a férfi és Sara közös múltidézését kevéssé érdekes jelenetek töltik ki, melyek csak rabolják az értékes játékidőt, sőt elrontják a cselekmény lezárását is. A Volt egyszer egy Németország szívhez szóló emberi dráma lehetne, ha kizárólag David Bermann történetére koncentrálna, és nem erőltetné a humorosnak szánt, de többnyire jellegtelen üzletelős epizódokat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13482