|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziRögtönzött szerelemBaski Sándor
The Big Sick – amerikai, 2017. Rendezte: Michael Showalter. Írta: Kumail Nanjiani és Emily V. Gordon. Kép: Brian Burgoyne. Zene: Michael Andrews. Szereplők: Kumail Nanjiani (Kumail), Zoe Kazan (Emily), Holly Hunter (Beth), Ray Romano (Terry). Gyártó: Apatow Production / FilmNation Entertainment. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 120 perc. Néhány éve új hangok jelentek meg az ország
kulturális sokszínűségét mindig naprakészen közvetítő amerikai
standup-szcénában. Az olyan bevándorló hátterű komikusok, mint Aziz Ansari vagy
Hasan Minhaj nem csak a popkulturális jelenségeken élcelődnek, de saját „így
jöttem”-történeteiket is elmesélik – előbbi önéletrajzi ihletésű sorozatban (Master of None), utóbbi az év egyik
legjobb stand up-előadásában (Homecomig
King) illusztrálta, milyen kihívásokat jelent egy indiai muszlim családban
felnőni. A sort a délázsiai triumvirátus harmadik tagja, a Szilícium-völggyel befutott, pakisztáni származású Kumail Nanjiani
is folytatja.
Címe és műfaj ellenére a Rögtönzött szerelem nem standard
romantikus komédia: a szerelmi bonyodalom elválaszthatatlanul szövődik össze a
főhős kulturális identitáskeresésével és a családi örökséggel ápolt
viszonyával, sőt a film, amelyben Nanjiani és felesége saját megismerkedésük
nem mindennapi történetét írták meg, a játékidő nagy részére eleve kiiktatja a
vágy tárgyát a történetből. Pár héttel azután, hogy Kumaillel szakít a
barátnője, mert nem tudja elfogadni, hogy a férfi titkolja kapcsolatukat a
családja előtt, a lány kómába esik, és úgyis marad egészen az utolsó
felvonásig. Kumailnek ennyi ideje jut arra, hogy összemelegedjen Emily
toleránsnak mutatkozó, de előítéletektől nem teljesen mentes szüleivel,
rendezze kapcsolatát a kitagadással fenyegetőző családjával, és közben a
standup-karrierjét is építse.
Amennyire izgalmas a
személyes érintettség által hitelesített high concept-alaphelyzet, annyira
giccsveszélyes is a vállalkozás. A laza romkomként induló Rögtönzött szerelem könnyedén torkollhatott volna hatásvadász
melodrámába – hogy nem így történt, az Nanjiani szó szerint önazonos alakításán
túl Judd Apatow produceri imputjának is köszönhető, aki saját standup-filmjével
(Ki nevet a végén?) ellentétben
ezúttal tökéletesen lőtte be a dráma és a komédia közti arányt. A Rögtönzött szerelemnek egyedül az róható
fel, hogy talán túlságosan is kerekre csiszolták, a filmszerűség a fináléra
elnyomja az életszagot.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|