|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziÉrettségiKránicz Bence
Bacalaureat – román-francia-belga, 2016. Rendezte és írta: Cristian Mungiu. Kép:
Tudor Vladimir Panduru. Szereplők: Adrian Titieni (Romeo), Maria-Victoria
Dragus (Eliza), Vlad Ivanov (Felügyelő), Malina Manovici (Sandra), Rares Adrici
(Marius), Lia Bugnar (Magda). Gyártó: Les Films du Fleuve / Mobra Films.
Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos.
128 perc.
Az Érettségivel a mai román film fontos
rendezője, a kortárs klasszikussá nemesedett 4 hónap, 3 hét, 2 nappal Arany Pálmát nyert Cristian Mungiu tér
vissza négy év után. Előző filmjéhez, A
dombokon túlhoz hasonlóan ismét jelen idejű történetet mesél, és megint
csak a külföld vonzása indítja be az eseményeket: a főhős egy erdélyi város
orvosa, aki minden követ megmozgat, hogy gimnazista lánya Angliában tanulhasson
tovább. Ehhez csak arra van szükség, hogy megfelelően magas pontszámot érjen el
az érettségin, csakhogy Elizát egy nappal a vizsga előtt meg akarják
erőszakolni az utcán, az összeroppant lány pedig leszerepel az első teszten.
Apja felváltva rohangálhat tanárokhoz, iskolaigazgatóhoz és helyi
politikusokhoz, hogy odahasson, a támadásra való tekintettel tornásszák kissé
feljebb Eliza pontszámait.
A
férfinak eközben rendeznie kell a viszonyát feleségével és fiatal szeretőjével
is, ráadásul úgy veszi észre, valaki kifejezetten őt és a családját fenyegeti.
A formálódó bűnügy azonban nem különösebben izgatja az író-rendezőt, inkább
életközépi válságban szenvedő hőse drámájára koncentrál. Az Adrian Sitaru Sporthorgászatában is főszerepet játszó
Adrian Titieni tökéletes teszetosza, fásult, de jószívű átlagemberként,
csakhogy nem eléggé rokonszenves vagy izgalmas a figurája ahhoz, hogy
kálváriája mindvégig feszültté tegye a bő két órás filmet. Mungiu ezúttal nem
rajzol fel olyan bonyolult és kényes emberi kapcsolatokat, mint a 432 vagy A dombokon túl hősnőpárosai esetében, a lesújtó és persze minden
mozzanatában ismerős társadalmi körkép – hálapénztől okosban kiállított
bizonyítványokig – pedig nem sok olyasmit mond napjaink kelet-európai
viszonyairól, amit más román filmekben eddig ne láthattunk volna. Az Érettségi egy erős nemzeti filmművészet
szokásosan magas színvonalú darabja. Nincs átütő ereje, de kétségkívül keserűen
és pontosan mutat rá, hogyan korrumpálja mifelénk a kisembereket az
intézményrendszer, amelynek segítenie kellene rajtunk.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 19 átlag: 6.11 |
|
|
|
|