KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Mammon

Cseh noir

Csiger Ádám

Az északi noir Közép-Európában is ellenállhatatlan.

 

Ahogy például Lengyelországban, Romániában vagy hazánkban, úgy az HBO Csehországban is format-, más néven licensz-sorozatokkalgyakorlatilag saját gyártású remake-ekkel – vetette meg a lábát. Míg a Terápia és a Társas játék izraeli szérián alapulnak, a román Árnyak ausztrálon, az Aranyélet pedig finnen, a cseh Mammon egy azonos című norvég sorozat feldolgozása, viszont az HBO szokása szerint sokat változtatott az eredeti koncepción, például a helyi miliőhöz igazította. Az Aranyélet közelgő, nemrég bejelentett második évadához hasonlóan ez a sorozat is a rendszerváltás témáját boncolgatja. Ahogy a Millenium-trilógia a prosperáló Svédország szégyenletes náci múltját hánytorgatta fel, úgy a hat részes első évad a közelmúlt kevéssé ismert cseh történelmét hozza felszínre nagy adag társadalomkritikával és lelkiismeretességgel. A tetovált lányhoz és folytatásaihoz hasonlóan a cseh széria is napjainkban játszódik, viszont cselekménye az ország sötét múltjában gyökerezik, egészen pontosan a ‘90-es években, és állami nagyvállalatok privatizációja körüli csalásokat ábrázol.

Ehhez a témához persze csak idővel jut el a nyitó évad: a főhős egy neves oknyomozó újságíró, aki egy névtelen forrástól bizonyítékot kap arról, hogy fivére, aki egy privatizáció előtt álló energiaszolgáltató mammutcég igazgatója, kenőpénzt fogadott el. Az ügyet felgöngyölítve az újságíró egy konspiráló társaságra bukkan, akik a rendszerváltás idején gazdagodtak meg, és módszereik azóta is eredményesek. A „Mammon” cím kölcsönöz némi misztikus hangulatot a sorozatnak (a True Detective mintájára), de a bibliai kifejezés leginkább arra utal, hogy az összeesküvők az anyagi javak hajszolására áldozták életüket. Bár a cseh HBO alkotói kétségtelenül kiváló munkát végeztek a norvég sorozat adaptálásakor, a Mammon fő erőssége mégsem a régió történelmének feldolgozása, sokkal inkább a műfaji elemeket kreatívan használó cselekményszövés és a fordulatos dramaturgia.

Noha számos karaktert mozgat, a Mammona Millenium-trilógiaután szabadonegy oknyomozó újságírót tesz meg főhősnek, aki egyszerre ideális protagonistája kriminek és thrillernek, mivel nyomoz, de közben civil, átlagos kisember, aki nincs kiképezve a bűnözők elleni harcra, azaz általában underdogként keveredik veszélyes helyzetekbe, és a rendőrség kötelékében sincs sok szövetségese, azaz a hatóságoktól is tartania kell. Szakmája önmagában is izgalmassá teszi a cselekményt: a főhős gyakran vállal nagy kockázatot és néz szembe komoly szakmai és magánéleti kihívásokkal, a kiszivárogtatók pedig mindig bőven ellátják munkávalde persze bennük sem bízhat. A Mammon zsurnalisztája a thriller-hősök összes kritériumát teljesíti: csak sodródik az árral, ártatlanul keveredik bajba, túl sokat tud, mindig rosszkor van rossz helyen, és végül a rendőrség gyanúsítottjává, majd páriává válika széria ugyanis még a sorozatgyilkos-zsáner hatásmechanizmusait is használja, csak itt baljós öngyilkosságok történnek, nem pedig emberölések. (A Mammon is bizonyítja, hogy a sorozatgyilkos-narratíva remekül illik a tévészéria formátumához, mivel újabb és újabb incidensek ígéretével vonzza vissza a nézőt a következő epizódokra.) A főhős vesszőfutása pedig automatikusan kiváltja a szimpátiánkat, azonosulunk vele és szurkolunk neki. Mivel az oknyomozó újságíró és a fivére gyökeresen ellentétes jellemek, a sorozat családi dráma is egyben, amit behálóznak a XX. század ideológiai harcai.

A debütáló évad fő hibája, hogy nem mentes a krimik és a szappanoperák kliséitől: hiteltelen benne a szerelmi szál a főhős és rendőrségi informátora között, nem ritka a motivációt nélkülöző pálfordulás és logikátlan csavar, a megoldásra éppen ráébredő mellékszereplők pedig természetesen meghalnak, mielőtt beavathatnák a főhőst. Számunkra pedig az is megmosolyogtató, hogy a titokzatos összeesküvés szálai épp egy budapesti top egyetemre vezetnek (a vonatkozó jeleneteket egyébként Magyarországon forgatták). Összességében viszont az HBO helyi stábja ezúttal is találóan adaptált egy jellegzetesen nyugati sorozatot hamisítatlan közép-európai miliőre, ötvözve a kiérleltebb angolszász hagyományokra épülő történetmesélési szaktudást a régió gazdag és gyakran tragikus történelmével.

 

Mammon (Mamon) – cseh tévésorozat, 2015. Rendezte: Vladimír Michálek. Szereplők: Matej Hádek (Petr Vlcek), Eva Leimbergerová (Stella), Gabriela Míčová (Eva), Daniel Tůma (Michal Vlcek). Gyártó: HBO. 6x52 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12840