|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDEgy erkölcsös éjszakaSchubert Gusztáv
Magyar, 1977. Rendezte:
Makk Károly. Szereplők: Psota Irén, Makay Margit, Cserhalmi György. 95 perc.
Forgalmazó: MANDA.
Hunyady Sándor finom mívű,
kevés szóval is sokat mondó, csendes iróniával átszőtt novellája, A vöröslámpás ház nem véletlenül ihlette
meg a forgatás idején az ötvenen épp túllépett Makk Károlyt. E nagyszerű filmes
stílusa és világlátása sokban hasonlít a magyar próza máig nem eléggé becsült mesterének
művészetére. Mindketten a jellemrajz mesterei, a léleknek szerencsére nem
annyira mérnökei, mint inkább impresszionistái, bölcs humorral kerülik a
szigorú ítélkezést, távol áll tőlük, hogy morális fölénnyel nézzenek esendő
főhőseikre. Pedig a történet nagyon is provokálja az erkölcsi prédikációt,
hősei prostituáltak meg egy léha egyetemista, aki lustaságból egyszer csak ott
ragad az olcsó kosztot-kvártélyt és kéjeket kínáló kuplerájban: a mihaszna
Kelepei „belefekszik, mint ökör a pocsolyába”. A paradicsomi állapot azonban
nem tart örökké: a „doktor úr” mamája egyszer csak betoppan „a Búza ucca
kettőbe”, a műintézmény valódi rendeltetéséről mit sem sejtő puritán öreg hölgy
látogatása felbolydítja a piroslámpás ház szokott életritmusát. Az energikus és
jószívű madám (Psota Irén tökéletes átlényegülése sokadszor újranézve is nagy
élmény) a botrányt kerülendő, azonnal nekiáll megszervezni a színjátékot, a
nyilvánosháznak szempillantás alatt szolid leányneveldévé kell átlényegülnie,
legalábbis annyi időre, ameddig elő nem kerítik a lump Kelepeit, hogy elvigye
onnan a mamáját.
A kegyes hazugság, amely
Makk előző két remekművének is alapeleme volt, most újfent ironikusan egymásban
tükrözteti a nagy- és a kisvilágot. És mint a Szerelemben és a Macskajátékban,
most is kiderül, nem a kisember kényszerű önáltatása, hanem a társadalom
életidegen és álszent rendje a világbotrány. Hunyady novellájában mindössze
néhány felszikrázó mondat világít be a boldog békeidő kulisszái mögötti
sötétbe, Makk (Örkénnyel és Bacsóval közösen) az anekdotikusan rövid történetbe
a kisvárosi politikai és gazdasági „elit” korruptságát és bunkóságát is
belefilmezi. A bordélyház ebben a fénytörésben ugyan már jóval kevésbé tűnik
idillinek, mégis az egyetlen élhető hely az össztársadalmi hipokrízisben. A
tisztességtudó utcalányok legalább egyetlen egy erkölcsös éjszakára magukévá
tudják tenni a polgári világ értékrendjét, a köztiszteletben álló, valójában
semmirekellő potentátok (parlamenti képviselő, városparancsnok és más beképzelt
uracsok) erre legfeljebb egy udvarias kézcsók erejéig képesek. A lelepleződés
és a botrány végül elmarad, a Madame szalonja és tükrei romokban, a Mama pedig
hazavonatozik szürke falusi magányába. Már azt se tudjuk, sírjunk vagy
nevessünk rajtuk.
Extra: Az ünnepi MANDA-lemez
szerkesztője, Fazekas Eszter egészestés extrával egészíthette ki a 90 éves
Mestert köszöntő DVD-t. Makk Károly nagy örömünkre személyesen lábjegyzeteli az
Egy erkölcsös éjszaka 95 percét.
Szellemi frissessége teljében válaszol Gelencsér Gábor filmtörténész inspiráló
kérdéseire, majd’ negyven év múltán is precízen felidézve a film forgatásának
körülményeit és műhelytitkait. Különös tekintettel Tóth Janó a Szerelem és a Macskajáték erényeit folytató operatőri teljesítményére.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 34 átlag: 5.56 |
|
|
|
|