|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziHolnapoliszSepsi László
Tommorrowland – amerikai, 2015. Rendezte: Brad Bird. Írta: Damon Lindelof, Jeff Jensen és Brad Bird. Kép: Claudio Miranda. Zene: Michael Giacchino. Szereplők: Britt Robertson (Casey), George Clooney (Walker), Hugh Laurie (Nix), Kathryn Hahn (Ursula). Gyártó: Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 123 perc.
Saját tematikus vidámparkjainak
megfilmesítései közül a Disney eddig csupán a Karib tenger kalózai-franchise-zal ért el vitathatatlan sikert, az
Eddie Murphy-vel megtámogatott Elátkozott
kastély vagy a nótás kedvű barnamedvékre építő A házimaci gyorsabban buktak a radar alá, mint egy elszabadult
hullámvasút. A Holnapolisz ugyan nem
árasztja magából az önkizsákmányoló alibifilmek alsópolcos műanyagbukéját, de a
benne rejlő invenciók ellenére sem képes épkézláb keretsztorit gyúrni a Tomorrowland nevű látványpark köré.
Az optimista jövőkép emlékműveként szolgáló
retrofuturisztikus városban Brad Bird (Szuper
haver, Hihetetlen család) sikerrel örökíti tovább a vidámparkok és a
spielbergi blockbusterek imperatívuszát („ne gondolkozz, ámulj”), csak éppen a
pőre spektákulum ellenáll a narratívának. Az elkerekedett gyerekszemekben
gazdag nyitány városnézése után Bird mozija csupán villanásnyi képekkel bűvöli
nézőjét (és az jövővilágba röpített hősnőjét), de sem az A Boszorkány-hegy szüzséjét recikláló elnyújtott odaút, sem a
kiábrándító visszatérés nem ismétli meg az expozíció katarzisát. Ahogyan
szembehelyezkedik a jelenkori látványfilmekben eluralkodott apokaliptikus
képzelettel, úgy sodródik szükségképpen – a Bird munkáiban eddig jó érzékkel
elkerült – giccs felé, a Transformers
és Bosszúállók városrombolásainak
ellenében kiteljesedő utópia is csak néhány pillanatra enged teret a valóban
szárnyaló fantáziának (lásd az Eiffel-toronyból kilőtt rakétát). Amellett, hogy
a Holnapolisz egy robotkislány
alakján keresztül megpendít valamit a gyermeki nosztalgia perverzitásából,
zilált cselekményvezetésével és az Őrtorony
címlapgrafikáit idéző zárójelenetével épp azt illusztrálja: kreatív szempontból
a repetitív pusztulásképekkel szemben az álnaiv hurráoptimizmus sem
alternatíva.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 101 átlag: 5.71 |
|
|
|
|