KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Hungarian Comics Speak English

Bayer Antal

Magyar képregények és képregényesek napja ide vagy oda, a Hungarocomix 2015 standjain meglepően sok angol nyelvű új kiadvány sorakozott – hazai alkotóktól. Bár nagyon különböző munkákról van szó, és különböző okok vezethettek az angol nyelv választásához, ez a közös vonásuk elegendő ahhoz, hogy róluk szóljon most a rovat.

Az első kiadványnál rögtön az lett volna a furcsa, ha magyarul készül, hiszen alkotója egy külföldi egyetemen tanult, és ez volt a diplomamunkája. Olyan jól sikerült, hogy a szerző engedett barátai kérésének, és kis példányszámban kinyomtatta. Szerencsére jutott belőle a nyilvánosságnak is.

Mivel a rendezvény előtt csak a borítóját láttam, és egy lelkes, de szűkszavú ismertetőt olvastam róla, a vidám színekből ítélve ártatlan gyermekmesének hittem, ám nagyobbat nem is tévedhettem volna, hiszen már az első oldalakon explicit szexjelenet fogadja az olvasót. Persze ne gondoljunk céltalan pornóra, ez a képregény egy fantasztikus utazás alkotójának a gondolatvilágába, szereplőinek és saját magának az útkeresésébe, ahol minden kép, minden történés kérdések egész sorát teszi fel. Nem túlzás azt állítani, hogy Marjai Petra Csilla a képregénynek idehaza eddig teljesen ismeretlen területét nyitotta meg a magyar közönség előtt, szándékosan eltérve a dominánsan férfi alkotók és olvasók által definiált fősodortól, különösen tekintettel az amerikai mainstream sablonjaira. Megérdemelne egy magyar nyelvű kiadást és szélesebb körű terjesztést.


Eki & Coco. Színes, 66 oldal, puhafedeles. Szerzői kiadás.

Jelenleg is külföldön, Angliában él a következő két képregény írója, aki valójában inkább az interneten gondolta terjeszteni munkáit, nem is feltétlenül csak magyar olvasóknak. Az egyik rajzoló kiállításának az apropóján készültek nyomtatott példányok, ezekből jutott a Hungarocomixra is.

A neten rövid folytatásokban futó Blenderből az első három epizódot kaptuk. Nem vagyok nagy szakértője, sem kedvelője a borzongató zsánereknek, de talán nem járok messze az igazságtól, ha ezt a „trash horror” kategóriába könyvelem el. Daniel A. Prim történetének az első látásra nem különösebben érdekes főszereplője vélhetően ártatlanul került börtönbe, ahol aztán csúnya dolgok történnek vele. Borbás Bence nyers rajzai fokozzák az idegenkedő érzéseimet, a mívesebben elkészített borító ellenben azt sugallja, hogy valami többről is szól ez a képregény. A kiadó honlapján olvasható már a folytatás is.

Blender. Színes, 24 oldal, irkatűzött. Kiadó: Free Fantasy Comics.

 

Egészen más műfajba tartozik az író másik munkája, amelynek a megrajzolására az eddig főleg a Dörmögő Dömötörbe és a Csodaceruzába készített gyermekképregényeiről ismert Ambrus Izsákot nyerte meg. A Day of the Robots arról szól, hogy egy adminisztrációs hiba folytán egy gyár robotjai kapnak egy szabadnapot, amit változatos és ötletes módon töltenek el. Ezt is jó lenne magyarul megjelentetni.


The Day of the Robots. Színes, 24 oldal, irkatűzött. Kiadó: Free Fantasy Comics.

Lapzártáig gyakorlatilag semmilyen háttérinformációt nem kaptam a következő kis képregényről, még a magukat idegen hangzású művésznevekkel (Frank Zippo, Sam Holgersson) álcázó alkotókat sem ismerem, így azt sem tudom, hogy az utolsó pillanatban beesett kiadvány miért angolul beszél, és miért eredeti francia nyelven idézi hosszasan az Internacionálét. Ám az 1960-as években simán betették volna a Zap Comixba, és hogy fricskáiból mégis árad a frissesség, talán nem csak a magyar underground képregény jelentős fáziskésésének tudható be.


The League of Lube. Fekete-fehér, 24 oldal, irkatűzött. Kiadó: Monkey Mill.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 68-68. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11958