|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziMichel Houellebecq elrablásaVajda Judit
L’enlèvement de Michel Houellebecq – francia, 2014.
Rendezte és írta: Guillaume Nicloux. Kép: Christoph Offenstein. Szereplők:
Michel Houellebecq (Houellebecq), Mathieu Nicourt (Mathieu), Maxime Lefrancois
(Maxime), Francoise Lebrun (Francoise). Gyártó: Les Films du Worso. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos.
93 perc.
Michel Houellebecq
híresen pesszimista francia író, botrányfigura és a popkultúra viszonya olyan
szoros (lásd például az ő fotójával ellátott, Kiábrándult Értelmiségi név alatt
futó mémsorozatot), hogy semmi meglepő nincs abban, ha a címszereplésével forog
le egy film. Főleg, hogy Houellebecq intim viszonyt ápol a mozgókép világával:
nemcsak több művét adaptálták, de ő maga is rendezett, sőt apróbb szerepekben
is feltűnt már. A térkép és a táj
című regényében pedig megjelenik egy, az íróval feltűnően sok hasonlóságot
mutató figura, akit Michel Houellebecq-nek hívnak.
Michel
Houellebecq-nek hívják a Michel
Houellebecq elrablásának Michel Houellebecq által megformált főhősét is –
ahogy saját néven szerepelnek a film további résztvevői is. De ezt leszámítva
is mérget vehetünk rá, hogy az alkotás nem szabályos emberrablós thriller.
Erről elsősorban maga a főhős/főszereplő gondoskodik. Lelkialkatával
összhangban például a legkevésbé sem rázza meg, hogy elrabolták, és megpróbálja
ugyanúgy élni tovább az életét, melynek legfontosabb része, hogy meglegyen a
napi betevő piája és cigarettája. További, a zsánerfilmmé válás ellenében ható
tényező, hogy még utalás szinten sem derül ki, ki a film főgonosza, azaz a
Houellebecq elrablására megbízást adó illető.
Guillaume
Nicloux korábban egy veretes irodalmi
adaptáció (Az apáca) mellett
szabályos thrillereket (Személyes ügy,
Az őrület vonzásában) is rendezett,
most azonban mindent elkövet annak érdekében, hogy dekonstruálja a műfajt. Erre
irányuló törekvései egy nemcsak kétértelműségeket, de hagyományos vígjátéki,
sőt burleszk-elemeket is bevető humorban csúcsosodnak ki, és zseniális az is,
ahogy egyes motívumokban (imitált verekedés, az agresszió váratlan kitörése, „autós
üldözés”) mégis visszalopja a kiindulási alapul szolgáló zsáner elemeit a
filmbe.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 404 átlag: 5.42 |
|
|
|
|